Lakatos Levente: Aktus - 4. rész

– Ideje, hogy süketelés helyett ismét valami hasznosat tegyél a száddal! – Laura különös izgalmat lel a dirigálásban.

A kifejezetten jóképű férfi tekintetében komisz lelkesedés villan, és ajkával visszavándorol oda, ahol éppen a legnagyobb szükség van rá. Miközben a korábbi produk­cióján is túlszárnyaló gyakorlottsággal kényezteti Laura legérzékenyebb pontjait, égkék szemével az optikába pillant. A nő beleborzong a jeges, mégis falánk tekintetbe, és úgy bámulja a gép kijelzőjén keresztül, mint akit megdelejeztek. Aztán egy óvatlan pillanatban a férfi vastag ujja becsúszik, és mintha térképet követne, rögtön Laura örömpontjára tapint. A nyomozónő hátraveti fejét, majd a kéjhullám apadásakor, kontrollálatlan nyögéseiből fakadó, halovány szégyenérzetét palástolva felsóhajt: – Isten hozott idebent!

– Mintha le akarnád harapni az ujjam! – tesz egy újabb, ezúttal igazán arcpirító megjegyzést a férfi. – Húsevő!

Laura egy pillanatra eltűnődik azon, mennyire keskeny az izgatót és az undorítót elválasztó mezsgye, de a szeme sem rebben. Lehet, hogy a testét érő, legap­róbb ingerekre is szokatlanul hevesen reagál, a mentális ingerküszöbe magasabban van, mint azt a göndör fürtös gondolná. Világéletében kedvelte a szex szabadosabb formáit. A piszkos fantázia is része lehet annak a halomnyi maszkulin jellemvonásnak, amely annak idején arra ösztönözte, hogy rendőrnek álljon. Vagy talán minden nőben ott szunnyad a szexuális ragadozó, amelyet a társadalmi elvárások gyerekkorban megszelídítenek, és amelyet csak egy könnyen az életére törő, veszedelmes szerető tud felébreszteni? Például valaki olyan, mint akit Laurának másfél éve, a saját testi épsége érdekében az ágy rúdjához kellett bilincselnie?

Nem! Nem! Nem! El kell terelnie róla a gondolatait!

– Légy végre férfi! – Laura utasításán áttetszik a könyörgés.

A göndör fürtös felegyenesedik, és a bokájánál szorítva derékszögbe állítja, majd szorosan összezárja a nyomozónő lábát, ujjai közül néz vele farkasszemet.

– Könyörögj érte!

Laura éppen válaszolna, de a férfi beléfojtja a szót azzal, hogy ajka közé szívja, majd szopogatni kezdi mindkét nagylábujját.

Ez meg mi a fene?

A csiklandozó érzéstől a nyomozónő szíve szerint hangosan felröhögne, ehelyett egyszerűen elhúzódik, majd a benne lakozó uralkodónőt szabadjára eresztve, terpesztve várja a férfit. A göndör fürtös Laura fölé emelkedik, arcukat néhány milliméter választja el egymástól, a férfi lehelete szexszagú. Meg akarja csókolni, a nő azonban elfordítja a fejét.

– Ne érzelgősködj! Légy férfi! – a nyomatékosság kedvéért beleharap a feje mellett cövekelő izmos alkarba.

– Kérd szépen, Húsevő! Szólíts a nevemen!

És Laura, az este folyamán átélt, összes szégyentelen pillanat ellenére ekkor érzi magát először igazán kínosan: nem emlékszik a pucéran fölé tornyosuló fickó nevére.

– Légy férfi, te… – a legkihívóbb tekintetével szuggerálja a férfit. – Rohadék!

(folytatjuk)

Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!