„Nálunk a szart is el lehet adni” – legyint erre a magyar, miközben gondolataiban rögtön megjelennek a politikai pártok, vagy a fillérekért kínált, azonnal szakadó, kínai egérszürke nejlonzoknik. Tudják, amelyek csak pár napot élnek meg a nyári hőségben honfitársaink eklektikus stílusú férfiszandáljaiban, utána már stoppolhatja is azokat az asszony. De a nyírségi elefántok ürüléke más.
Tapasztalatból tudjuk: ha nálunk egy termék sikeres, jó áron adják és jól is fogy, abból előbbutóbb hiánycikk lesz. De Nyíregyházán ilyen elő sem fordulhat: három afrikai és három ázsiai elefánt nonstop termel, fejenként akár napi 100 kilót is. A szatmári gazdák egész Kelet-Magyarországot beültethetnék virá - gokkal vagy gyümölcsfákkal, annyi ormányostrágya áll rendelkezésre. Akár híresen unortodox gazdaságpolitikánk egyik fő elemévé is válhatna ez: felvásároljuk az összes nagybelű Dumbót, és onnantól a magyar GDP kedvéért szarik az összes állatkerti és cirkuszi ormányos.
Ha az üzlet beindul, fontos exporttermékünk lenne az elefántürülék, az olyan egzotikusan is hangzik. Nem beszélve arról, hogy az országkockázat- elemzőknek rögtön a pálmafák, a napfény és a kókuszdióból szürcsölt koktél jutna eszükbe, miközben a magyar makroadatokat böngészik a londoni City légkondis irodáiban. Hát mi hozza elő belőlük a jóindulatot és az optimizmust, hogyha nem ez? Mai hír egyébként, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Gyöngyösön átadott egy pelenkagyárat. Mindenki gondoljon arra, amire akar!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.