Azt hittem, nem fordulhat velem elő ilyen, mégis összejöttem egy nálam tizenegy évvel fiatalabb férfival. Szerinte az évek száma nem érdekes, sőt már a kezemet is megkérte, ám én tanácstalan vagyok, hogy igent vagy nemet mondjak-e… N. Margó, Soroksár
A korkülönbség sokat számíthat egy kapcsolatban, de messze nem ez a legfontosabb. Az életkor kiegyensúlyozatlansága esetében elsősorban az előítéleteket nehéz leküzdeni. Sok esetben nemcsak a környezet előítéleteit, hanem a páros sajátját is. A közös téma megtalálása is sűrűn okoz gondot, de a zenei ízlés, a kikapcsolódás módja is többnyire összeegyeztethetetlen, ám ha mégis sikerül, az mindkettőjük és a kapcsolat számára is nagy nyereség.
Egységes álláspontot kialakítani nem lehet, az, hogy a korkülönbség menynyire viseli meg a kapcsolatot, a párok személyiségétől függ. S ne feledje, a korkülönbség gyakran nem is látszik! Az egészséges életmód, a fitnesz, az élethosszig tartó tanulás megköveteli a fiatalos, lendületes, aktív gondolkodásmódot. Az a nő, aki „ad magára”, könnyen letagadhat tíz évet. Az igazán komoly buktatója a kapcsolatnak, a megállapodottság, a családalapítás kérdése. A nő biológiai órája ketyeg, a gyereknevelés, a nyugodt esti órák igénye a fiatalabb férfiban később alakul ki.
Tanácsom: a lánykérésre csak akkor mondjon igent, ha kétségek nélkül szereti a párját. Ne az életkor, hanem a közös érdek, a közös érzések, célok legyenek a hangsúlyosak a döntésben.
