„Hippodrom!” – Már 95 éve imádjuk a Hyppolit, a lakájt: ezeket biztosan nem tudtad Kabos Gyula filmjéről

Lassan egy évszázad telt el azóta, hogy bemutatták a Hyppolit, a lakáj című filmet, amely azóta is megkerülhetetlen darabja a magyar filmtörténetnek. Kevés olyan alkotás van, amely ennyi idő után is ennyire élő része maradt a mindennapjainknak. Idézetei szállóigékké váltak, jelenetei újra és újra felbukkannak, a karakterei pedig generációkon ívelnek át. Mindez aligha véletlen: a Kabos Gyula, Jávor Pál vagy Csortos Gyula neveihez köthető, kivételes színészi alakítások és a zseniálisan megírt dialógusok tették igazán halhatatlanná azt a filmet, amelyet már 95 éve töretlen szeretet övez. A majdnem kerek évforduló apropóján pedig összegyűjtöttünk néhány olyan érdekességet a Hyppolit a lakájról, amelyeket talán még a legnagyobb rajongók sem ismernek.

Tévhit

Bár sokan máig ebben a hitben élnek, nem a Hyppolit, a lakáj volt az első magyar hangosfilm. A film ugyan tényleg 1931-ben készült és került a mozikba, de már hónapokkal korábban bemutatták a szintén hangosfilmnek számító A kék bálványt, a Hollywoodot is megjárt Jávor Pál főszereplésével. Az azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így gyorsan feledésbe merült, míg a Hyppolit idővel igazi klasszikussá nőtte ki magát.

Van egy német Hyppolit is?

A korszak technikai sajátosságai miatt a film több nyelven is elkészült, magyarul és németül is. Mivel ekkor még nem létezett a mai értelemben vett szinkronizálás, ugyanazokat a jeleneteket különböző szereplőkkel forgatták le egymás után. A Hyppolitnak így született egy német változata is, ám ez nem lett különösebben népszerű. Talán leginkább azért, mert hiányzott belőle az a sajátosan magyaros játékstílus és karakter, amit a hazai színészek vittek bele az eredeti változatba.

Forradalmi film

A film népszerűsége évtizedekkel később sem kopott meg. 1956 októberében, a magyar hangosfilm 25 éves évfordulóján ismét műsorra tűzték, és az eseményen több egykori alkotó és szereplő is részt vett. Később, 1985-ben a Filmmúzeum (korábbi nevein: Broadway, Barlang vagy Ady Mozi) is újra bemutatta, más klasszikusok mellett, ami jól mutatja, hogy a Hyppolit, a lakájnak milyen bebetonozott helye is van a magyar filmtörténetben.

Bajor Imre különös kapcsolata a filmmel

A történet hatása még a színházon és a televízión is túlmutatott. A rendszerváltás környékén Verebes István rendezésében nagy sikerrel futott egy színpadi változat, amelyben többek között Benedek Miklós, Szacsvay László és Molnár Piroska játszottak. Ebben az előadásban tűnt fel Bajor Imre Makácsként, akinek alakítása annyira megtetszett Horváth Ádámnak, hogy miatta írt egy új karaktert a Szomszédok című sorozatba, és így született meg Oli úr figurája.

Zene füleinknek

A film zenei öröksége sem elhanyagolható: például itt hangzott el először a „Pá, kis aranyom, pá” című sláger, amelyet Erdélyi Mici adott elő. A dal azóta számos feldolgozást megélt, és a mai napig fel-felbukkan különböző színpadokon és műsorokban. A későbbi, 1999-es feldolgozásban például Ullmann Mónika is elénekelte.

Kabos Gyula pótolhatatlan

Ha pedig már a remake-et emlegetjük: sok más magyar filmmel együtt, a kilencvenes évek végén megpróbálták modernizálni a történetet, de a végeredmény nem aratott sikert. Kabay Barna 1999-es remake-jében Schneider már a rendszerváltás nyertese, egy újgazdag figura Koltai Róbert megformálásában, aki mellé megérkezik az Eperjes Károly-féle Hippolyt. Bár a szereposztásra ezúttal sem lehetett panasz, a film humora és hangulata nem tudta visszahozni Kabos Gyuláék varázsát, így a feldolgozás inkább csalódást okozott a közönségnek.