Megnéztük a legnagyobb AI-videómustrát: Ilyen volt a Budapest Smartfest

Évekkel ezelőtt a mesterséges intelligencia még csak egy bazári trükknek érződött. A semmiből megjelent egy videó Will Smith-ről, ahogy állítólag spagettit eszik, de a gyakorlatban össze-vissza forogtak a testrészei, a tészta földi fizikának ellentmondó módon viselkedett és az egész egy teljes katyvasz hatását keltette. Mára mindenki számára elérhető, ingyenes és olcsó alternatívákkal képesek vagyunk Will Smith-ről egy olyan videót készíteni, amiben természetes hangján beszélget valakivel, miközben élvezi az olaszos ebédjét. Ezt a folyamatot követi évek óta a Budapest Smartfest - Nemzetközi AI Filmfesztivál, mely évről-évre bemutatja, hol állunk jelenleg ebben a kérdéskörben, hol tud még fejlődni és hogyan épül be a filmgyártás világába.

Ellenség vagy barát? A mesterséges intelligencia legfontosabb kérdései kerültek terítékre

Az ACG Reklámügynökség a Mammut Plázában található Cinema City moziban fogadta a téma iránt érdeklődő közönséget. A különböző vetítési blokkok alatt sikerült megtölteni a termeket, jelezvén az évről-évre növekvő kíváncsiságot a mesterséges intelligencia iránt, ami pár év alatt a jövő termékéből a jelenné alakult át. Olyannyira, hogy a Google Veo, Kling AI és a többi, megszámlálhatatlan AI eszköz segítségével már az amatőr fiatalok is képesek érdembeli tartalmat létrehozni. A programsorozat első két blokkja ebbe a témába nyújtott betekintést.

A diákvetítéseken leginkább a fiatalokat megcélzó alkotásokat láthattunk: a válogatásban az ő ritmusukra épülő és a tanulmányaikat segítő témák egyaránt helyet kaptak. A röpke AI videókon archív felvételeket elevenítettek meg, animációs technikákat imitáltak és kerek történeteket meséltek el az elérhető technológia segítségével. Megannyi kisfilm, sok stílus és narratíva jelent meg, ember legyen a talpán, aki a látottak alapján mindet be tudta elsőre fogadni, de az intenzív mustra legfőbb tanulsága viszonylag hamar átjött: 

A blokk után Hartung Attila rendező válaszolt a megjelentek kérdéseire, aki erős optimizmussal áll a technológiai vívmány adta lehetőségekhez.

Szakemberek vitatták meg a legkomolyabb kérdéseket a téma kapcsán

Hasonló optimizmussal ültek össze a kreatív ipar szakemberei egy délutáni kerekasztal beszélgetésen, ahol Török Ferenc rendező, Lackfi János költő és Bereczki Nóra rendező, Nagy László kreatívigazgató és Kovács Gellért filmkritikus negyven percen keresztül vitatták meg a téma legégetőbb kérdéseit. A szakemberek egy véleményen vannak azon, hogy a mesterséges intelligencia két legfontosabb tényezője, hogy konzisztensen kövesse a karaktereket és elemeket, valamint hogy elkerüljük az „uncanny valley” hatást, avagy az emberinek szánt cselekmények ne érződjenek földöntúlinak, robotikusnak, hanem legyen úgymond „emberszaga” a végeredménynek.

Az este további részében bemutattak több olyan alkotást is, ahol már gyakorlottabb művészek, kreatív szakemberek nyúltak a mesterséges intelligenciához. Míg a diákvetítéseken érezhető volt a naiv báj az alkotásokon és a technológia használatában, addig itt már konkrét, kialakult mesterműveket láthattunk. Tudtuk, hogy AI, láttuk a hibáit, de jól szórakoztunk, olykor elgondolkodtatott minket, néhol pedig a tények ellenére is belefeledkeztünk abba, hogy amit látunk, az mesterséges. Jelen állapotában kevésnek tűnik, hogy egy teljes értékű szuperprodukciót így készítsenek el, de a maga nemében az irány lenyűgöző.