A teljes magyar mozihistória egyik legkedveltebb klasszikusa a Liliomfi, amely több mint 70 évvel a bemutatója után is még mindig frissnek és szórakoztatónak számít. Könnyed humora, szerethető karakterei és a színházi világ játékos bemutatása miatt generációk nőttek fel rajta, miközben korszaka egyik fontos fordulópontját is jelképezi: a magyar mozi ekkor kezdett újra nyitni a közönségszórakoztató filmek felé. Nem véletlen, hogy a mai napig rendszeresen műsorra tűzik a tévécsatornák, és sok néző számára igazi nosztalgikus kedvenc maradt. Mai cikkünkben össze is gyűjtöttünk néhány olyan érdekességet, amelyeket talán még a legnagyobb rajongók sem tudtak a Liliomfiról.

A Liliomfi Szigligeti Ede 1849-es, azonos című színházi darabja alapján készült, melyet a drámaíró a legenda szerint mindössze kettő délután leforgása alatt rótt papírra.
Az eredeti mű története Kolozsváron játszódik, a film készítői azonban más helyszínt választottak. Az adaptációt az akkor még szinte érintetlen Balaton-felvidéken forgatták, a romantikus hangulatú szigligeti tájban, valamint a pasaréti filmgyár udvarán készültek további jelenetek.
Makk Károly többször is elmondta, hogy a film ötlete Bacsó Pétertől származott. Ugyanis egyszer együtt nézték meg a darabot a Madách Színházban, amikor is Bacsó megjegyezte, hogy ebből filmet kellene készítenie.

Makknak végül a siker mellett a szerelmet is elhozta az életébe a korabeli újságírók által erkölcstelennek nyilvánított Liliomfi, hiszen három évvel a forgatás után feleségül vette a női főszereplőt, Krencsey Marianne-t. Kapcsolatuk azonban 1960-ban válással végződött.
A film egyik főszereplője, Darvas Iván ekkoriban már Tolnay Klári férje volt, aki közel tizenegy évvel volt idősebb nála. A Liliomfi után két évvel azonban a történelem közbeszólt. Az 1956-os forradalom idején Darvas kiszabadította bebörtönzött testvérét, amiért a megtorlás után 22 hónap börtönbüntetést kapott. Noha Tolnay kivárta férje szabadulását, nem sokkal később elváltak.

A huszonkét fős stáb tagjai közül ma már csak az egyik forgatókönyvíró, Bíró Yvette él. Jelenleg 95 éves, amerikai állampolgár, és egy időben egy New York-i egyetemen tanított forgatókönyvírást.
Az ifjú Schnaps figuráját a mindössze húszéves Garas Dezső alakította nagy sikerrel, akinek ez volt az első filmszerepe. Garas tízéves korában életmentő műtéten esett át, amely során gégemetszést is végeztek rajta. A beavatkozás a hangszálait is érintette, ennek köszönhette jellegzetes, rekedtes hangját.
Makk Károly első nagyjátékfilmje, a Liliomfi egy könnyed bohózat lett, amely ma is működőképes alkotás, ám az 1954-es bemutató idején különösen felszabadító hatása volt. Az ötvenes évek elején a magyar filmgyártást elsősorban ideológiai célú, nevelő szándékú alkotások uralták, a pusztán szórakoztató filmek háttérbe szorultak. Sztálin 1953-as halála és Rákosi Mátyás távozása után azonban változás következett: Nagy Imre miniszterelnöksége idején ismét megjelentek a vígjátékok a magyar mozikban, és ennek az új korszaknak az egyik első darabja lett a Liliomfi.

A színdarabot egyébként nem először vitték vászonra, már 1917-ben is készült belőle egy filmváltozat Korda Sándor rendezésében. Ez a némafilm azonban sajnos nem maradt fenn, sok kortársához hasonlóan ma már elveszettnek számít, a korabeli beszámolók szerint viszont a közönség végignevette a vetítéseket.
A bemutató idején közel hárommillió néző váltott jegyet a filmre, de közönség mellett a szakma is méltatta. 1955-ben az elismert Cannes-i Filmfesztiválon bezsebelt egy Arany Pálma-jelölést, 30 évvel később pedig a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége Kritikusi Szakosztálya választotta be az előző negyven év legjobb filmjei közé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.