Darvas Ivánra csak a kín és a fájdalom várt a Liliomfi után: Ezeket biztosan nem tudtad Makk Károly filmjéről

A teljes magyar mozihistória egyik legkedveltebb klasszikusa a Liliomfi, amely több mint 70 évvel a bemutatója után is még mindig frissnek és szórakoztatónak számít. Könnyed humora, szerethető karakterei és a színházi világ játékos bemutatása miatt generációk nőttek fel rajta, miközben korszaka egyik fontos fordulópontját is jelképezi: a magyar mozi ekkor kezdett újra nyitni a közönségszórakoztató filmek felé. Nem véletlen, hogy a mai napig rendszeresen műsorra tűzik a tévécsatornák, és sok néző számára igazi nosztalgikus kedvenc maradt. Mai cikkünkben össze is gyűjtöttünk néhány olyan érdekességet, amelyeket talán még a legnagyobb rajongók sem tudtak a Liliomfiról.

Eredet

A Liliomfi Szigligeti Ede 1849-es, azonos című színházi darabja alapján készült, melyet a drámaíró a legenda szerint mindössze kettő délután leforgása alatt rótt papírra. 

Helyszíncsere

Az eredeti mű története Kolozsváron játszódik, a film készítői azonban más helyszínt választottak. Az adaptációt az akkor még szinte érintetlen Balaton-felvidéken forgatták, a romantikus hangulatú szigligeti tájban, valamint a pasaréti filmgyár udvarán készültek további jelenetek.

Az ötletgazda

Makk Károly többször is elmondta, hogy a film ötlete Bacsó Pétertől származott. Ugyanis egyszer együtt nézték meg a darabot a Madách Színházban, amikor is Bacsó megjegyezte, hogy ebből filmet kellene készítenie.

A szerelmesek filmje

Makknak végül a siker mellett a szerelmet is elhozta az életébe a korabeli újságírók által erkölcstelennek nyilvánított Liliomfi, hiszen három évvel a forgatás után feleségül vette a női főszereplőt, Krencsey Marianne-t. Kapcsolatuk azonban 1960-ban válással végződött.

Darvas Iván tragédiája

A film egyik főszereplője, Darvas Iván ekkoriban már Tolnay Klári férje volt, aki közel tizenegy évvel volt idősebb nála. A Liliomfi után két évvel azonban a történelem közbeszólt. Az 1956-os forradalom idején Darvas kiszabadította bebörtönzött testvérét, amiért a megtorlás után 22 hónap börtönbüntetést kapott. Noha Tolnay kivárta férje szabadulását, nem sokkal később elváltak.

Az élő legenda

A huszonkét fős stáb tagjai közül ma már csak az egyik forgatókönyvíró, Bíró Yvette él. Jelenleg 95 éves, amerikai állampolgár, és egy időben egy New York-i egyetemen tanított forgatókönyvírást.

Garas Dezső debütál

Az ifjú Schnaps figuráját a mindössze húszéves Garas Dezső alakította nagy sikerrel, akinek ez volt az első filmszerepe. Garas tízéves korában életmentő műtéten esett át, amely során gégemetszést is végeztek rajta. A beavatkozás a hangszálait is érintette, ennek köszönhette jellegzetes, rekedtes hangját.

Kino-korszakváltás

Makk Károly első nagyjátékfilmje, a Liliomfi egy könnyed bohózat lett, amely ma is működőképes alkotás, ám az 1954-es bemutató idején különösen felszabadító hatása volt. Az ötvenes évek elején a magyar filmgyártást elsősorban ideológiai célú, nevelő szándékú alkotások uralták, a pusztán szórakoztató filmek háttérbe szorultak. Sztálin 1953-as halála és Rákosi Mátyás távozása után azonban változás következett: Nagy Imre miniszterelnöksége idején ismét megjelentek a vígjátékok a magyar mozikban, és ennek az új korszaknak az egyik első darabja lett a Liliomfi.

Az első Liliomfi

A színdarabot egyébként nem először vitték vászonra, már 1917-ben is készült belőle egy filmváltozat Korda Sándor rendezésében. Ez a némafilm azonban sajnos nem maradt fenn, sok kortársához hasonlóan ma már elveszettnek számít, a korabeli beszámolók szerint viszont a közönség végignevette a vetítéseket.

Liliomfi, a sikerfilm

A bemutató idején közel hárommillió néző váltott jegyet a filmre, de közönség mellett a szakma is méltatta. 1955-ben az elismert Cannes-i Filmfesztiválon bezsebelt egy Arany Pálma-jelölést, 30 évvel később pedig a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége Kritikusi Szakosztálya választotta be az előző negyven év legjobb filmjei közé.