„Felhívott, hogy boldogtalan” - Dudás Miki utolsó nagy tervéről is beszélt a magyar olimpiai bajnok

Jó emberként ismertem meg. Nem mondanám, hogy lobbanékony lett volna. Inkább az volt jellemző rá, hogy kiállt magáért, ezt mindenki tudta róla. Ha úgy éreztem, hogy valamit nem jól csinál, vagy túl messzire megy, akkor megmondtam neki. Nagyon fiatalon ment el, még legalább ötven év állt előtte. Miki egy jólelkű, nyugodt srác volt, aki ha valamit igazán akart, azt mindig elérte.

Kint voltam a Sztárbox első meccsén is, amit megnyert. Hajnalban felhívott, és azt mondta, boldogtalan. Anyagi gondjai nem voltak, arra mindig figyelt, viszont segítséget kért: szeretett volna edzősködni, akár ingyen is. Szomorú volt, hogy nem azt csinálta, amit mindig is szeretett volna, ezért mondtam neki, hogy segítek.

Fokozatosan visszatértünk volna az edzésbe és mi készek voltunk megadni neki a lehetőséget, hogy újra közel kerüljön a sporthoz. Mindig gyerekekkel akart foglalkozni – ezt szerette volna egész életében csinálni. Nagyon boldog volt, hogy segítettünk neki.

Nem tudom, mi lehetett a háttérben. A virágbolt jól ment, látszott rajta, hogy rendben van, és az édesapja halála után össze is szedte magát. Az élete persze neki sem alakult mindig könnyen: voltak botrányai, nehezebb időszakai, de úgy tűnt, sikerült talpra állnia. Ettől persze lehetettek ellenségei.