Bíróné dr. Molnár Valéria a második helyen végzett a múlt hét végi Vivicittá félmaratoni távján. A háromgyerekes kutatóorvos nemcsak szenvedélyes futó, de ügyes zenész is.
Elképesztő, hogy milyen karriert fut be Vali, a 39 éves doktornő, aki amellett, hogy orvos, három gyermeket – a kilencesztendős Borit, a hétéves Marcit és a háromesztendős Bogit – nevel férjével és aktívan zenél, zseniálisan fut is. A hét végi Vivicittán szerzett ezüstérme azt mutatja, immár a profik között is számolni kell vele, annak ellenére, hogy gyakorlatilag csak két éve fut rendszeresen, edzővel.
– A futásba a két nagyobbik gyermekem születése után szerettem bele, de mihelyst elkezdtem, le is sérültem – meséli Vali. – Aztán várandós lettem, vagyis egy hosszabb kihagyás várt rám. 2014. január 18. óta futok újra, akkor tízperces kis edzésekkel kezdtem, közel hetven kiló voltam, vagyis volt honnan felépíteni magam.
Vali edzéseit Szabó Imre irányítja, egészségére a Balance szakemberei vigyáznak, eredményei pedig döbbenetesek.
2014-ben 16 versenyéből 14-en szerzett érmet, abban az évben a welsi orvos-vb-n félmaratonon és a mezei futás tíz kilométeres számában is világbajnok lett, tavaly a masters vb-n pedig a hatodik helyen végzett. A mostani Vivicittán elért második helye őt magát is meglepte, nem úgy edzőjét, aki rendkívül tehetségesnek tartja tanítványát, sajnálja, hogy nem találkoztak húsz évvel korábban.
– Akkor viszont lehet, hogy nem végeztem volna el az orvosit, nem szerzem meg a PhD-fokozatot 29 évesen, nem kerülök a Tudományos Akadémiához olyan fiatalon, és vélhetően nem szülök három gyereket, úgyhogy jó ez így, ahogy van – folytatja Vali, aki a sok teendője mellett még aktívan zenél is, most hét végén Szombathelyen lesz koncertje az egyre több felkérést kapó oboistának, két hét múlva a Mátyás-templomban lép fel egy szimfonikus zenekarral.
– Hajnalban futok, hogy mire felébrednek a gyerekeim, már rájuk figyelhessek, esténként vannak a zenekari próbák – mesél életükről. – A férjem nagyon sokat segít, olykor nagymamák vagy a bérmakeresztanyám vigyáz a gyerekekre. Volt honnan örökölnöm az ügyes időbeosztást, édesanyám egyedül nevelt négyünket a testvéreimmel, mindannyian tanultunk zenét és nyelveket, egyetemet végeztünk, mindig csodáltam, hogy hogyan jut mindig mindenre ideje, figyelme. És lám, most ugyanezt kérdezik tőlem a gyerekeim.
