Három hónap pihenő vár a trombózisos Vajdára

Hat-nyolc centis vérrögöt találtak Vajda Attila bal vádlijában. Ám az olimpiai bajnok kenus reményei szerint a versenyidénye nem forog ve­szély­ben.

– Egy kis pihenőre volt szükségem – viccelődött Vajda Attila, aki nem vesztette el a humorérzékét, amikor a Délmagyarország megkereste trombózisa után.

– Nagyjából három héttel ezelőtt kezdődött a problémám, amit először apró húzódásnak, izomfájdalomnak gondoltunk. Edzettem tovább, méghozzá elég keményen, és mint kiderült, egy kicsit túlterheltem magam – legalábbis ez lehet a magyarázata a vérrögnek. Az utóbbi napokban már olyan volt, mintha valami ki akart volna szakadni a vádlimból. Hétfőn beszéltem a válogatott keret orvosával, aki péntekre ja­va­solt időpontot, de nem bírtam tovább, annyira fájt, és szerdán jelentkeztem dr. Varga Endrénél. Az ultrahangot megnézve azt mondták, ilyet még nemigen láttak. Erre jegyeztem meg, az jó, mire jött a válasz: a maga szempontjából nem annyira. A doktor úr nem is akart elengedni, ám megkértem, egy-két dologért szeretnék még hazaszaladni. Azóta pedig tart a mozdulatlanság, bár azért már nem kell használnom a szobai vécékacsát...

A kajakosok és kenusok épp a téli felkészülés közepén tartanak, így nagy kérdés, mennyi időt hagyhat ki Vajda.

– Ami biztos, öt-hat napig leszek a kórházban, így sajnos nem lehetek ott Kolonics Gyuri szombati emlékfilmjének budapesti bemutatóján. Gyógyszert nem kapok, diétáznom nem kell, a hasamba vérhígítót szúrnak, és kenőccsel kezelik a lábam. A teljes felépülés? Tizenkét hét. Ez annyit jelent, hogy a futást ennyi időre elfelejthetem, mert a lábat nem lehet terhelni, így marad négy hét után a lassú, hosszabb séta és az úszás, abból is óvatosan a hát és a gyors – tette hozzá.

A sportoló szerencséje, hogy a trombózis nem mélyvénás, hanem az izomban alakult ki.