Lewis Hamilton: A halál árnyékában élünk

Az idei téli olimpia vá­rosában, Szocsiban lé­-vő Forma-1-es verseny­pályán tegnap Hamilton az időmérő mindhárom szakaszában a leggyorsabban hajtotta Mercedesét, így pályafutása harmincnyolcadik pole pozíciójára büszke.

Többi társához hasonlóan a brit sem feledte el még a szuzukai drámát, amikor kocsijával egy autómentő traktorba rohant a francia Jules Bianchi, s állapota azóta is kritikus.

– Amikor láttam, mi történt Jules-lel, egy gyermekkori emlékem jutott eszembe – nyilatkozta a pontversenyben éllovas, és márkatársát, Nico Rosberget tíz ponttal megelőző brit versenyző. – Kilencéves gokartosként álltam egy jó barátommal a pálya szélén, éppen a rajtra várakoztunk, és tréfálkoztunk. Aztán egy későbbi viadalon halálos baleset érte ezt a pajtásomat. Ki sem tudom mondani, mennyire megrázott a temetése.

A 2008-ban világbajnok brit kiemelte, minden verseny előtt tudatában van a veszélynek. – Az összes pilóta sarkában ott ólálkodik a halál, ki jobban, ki kevésbé vesz róla tudomást. Bennem a veszélyérzet pluszenergiát szabadít fel, amint beülök a kocsiba, felmegy az adrenalinszintem, amitôl megnyugszom.

Megjegyezte, az emberek többsége úgy véli, itt vannak ezek a dúsgazdag, túlfizetett versenyzők, ugyanakkor nem ötlik fel bennük, hogy a Forma–1 halálos játék.