Szeptember hetedikén az északírek ellen kétszázötvenedik alkalommal ül majd bevetésre készen a magyar labdarúgó-válogatott kispadján Eisemann László gyúró, ami alighanem világrekord.
Nem csoda, hogy Pintér Attila maga mellé vette kapitányi kinevezése után, hiszen már az 1984-es moszkvai ifjúsági Eb-n Eisemann gyúrta a lábát. – Két jubileumot hozott ez az év: februárban lettem hatvan- éves, amit a fradisták – merthogy az FTC-nek is dolgozom – sem felejtettek el, szeptember hetedikén pedig itt a másik jeles nap, az Észak–Írország elleni Eb-selejtezőnk, ahol kétszázötvenedszer leszek „felnőtt válogatott” – mondja az Ejzi becenevű masszőr.
Aligha létezik rajta kívül más gyúró, aki ennyi meccsen szolgált egy válogatottat. Ráadásul Eisemann a Fradit és más korosztályos magyar válogatottakat is ide véve 650 tétmérkőzést számlál. Az egykor az élvonalbeli Székesfehérvári MÁV Előrében szerepelt hátvéd pályafutása befejezése után szakirányú tanfolyamot végzett, majd egyik tanítómestere, Vinkovics Lajos valamennyi titkát átadta neki, de arra figyelmeztette: a legjobb fogásait ne árulja el senkinek. Eddig 2000 futballista izmát gyúrta, s amúgy Bicskei Bertalannak köszönheti, hogy a válogatotthoz került. Élete legnagyobb meccse az írek elleni 1993. május 29-i 90 perc volt.
Dublinban a magyar szövetségi kapitány, Puskás Ferenc elé vörös szőnyeget terítettek a kezdés előtt, így üdvözölték. – Aztán jött a hideg zuhany, az írek négy perc után 2-0-ra vezettek. Csakhogy Öcsi bácsi a szünetben rendet tett, és csapatunk nyert 4-2-re.
A gyúró annak is szemtanúja volt Lisszabonban, amikor portugál Eusebio csak azért jött a szállójukba, hogy beszélhessen a díszvendég Puskással. – Látszott rajta, mintha Istennel beszélgethetett volna – teszi hozzá Eisemann, akinek specialitása az úgymond vizes gyúrás.
