Elfogynak a nézők a magyar stadionokból

Felcsút 1077, Kecskemét 1411, Kispest (MTK–Debrecen) 737 szurkoló. Íme néhány nézőszám az NB I második fordulójából. Enyhén szólva sem vevő a drukker a magyar labdarúgásra, s ez még akkor is így van, ha Pápán 3500-an voltak kíváncsiak a Fradi vendégszereplésére, az Újpest–Diósgyőr meccset pedig 3605-en tekintették meg a Nemzeti Sport adatai szerint.

Nevetségesen alacsony számok annak tükrében, hogy világszerte tízezrek járnak a meccsekre, hogy mást ne mondjunk, Kalmár Zsolt új csapatát, az RB Leipziget átlagosan 17 ezren buzdították – a német harmadosztályban.

Ez a szurkolói szám nyolc (!) találkozón jött össze a honi élvonal második fordulójában. Hogy a regisztrációt követelő klubkártyák, netán a kilátástalan színvonal vezetett ide, nehéz eldönteni, mindenesetre a vasárnap véget érő körben még az első fordulóhoz képest is jelentős a visszaesés: a 20 476 szurkoló 17 385-re zsugorodott, vagyis az átlag alig haladja meg a kétezret.

– Mérkőzésenként öt-tízezer néző kellene ahhoz, hogy a magyar klubok meghatározó tételként tekinthessenek a jegybevételre – magyarázta Szabados Gábor sportközgazdász, hozzátéve: jelenleg csak a baj van a meccsrendezéssel, hiszen költségvetési szempontból nem hoz, hanem visz (ne feledkezzünk meg a szurkolói rendbontások miatti gyakori büntetésekről).

Csak kétszer 4000 felett

Nyíregyházán (4828) és Diósgyőrben (4314) lépte át a négyezres határt a nézőszám az első fordulóban. Úgy tetszik, a látottak nem vezették a stadionokba a szurkolókat, tudniillik a második körben már sehol sem voltak ennyien.

Folyamatos zuhanás

Az 1994–95-ös idényben 5806 szurkoló látogatta átlagosan a magyar élvonal meccseit, ami nem sok, mégis manapság már elérhetetlen. Háromezer alá a 2005–2006-os évadban csökkent a nézőszám (2885), egy évre rá további 432-vel lett kevesebb a szurkoló. Fájdalom, tömegek azóta sem járnak az NB I-es derbikre, sőt négyezer szurkolónál több ma már csak elvétve jön össze a lelátókon.