Csipes Tamara szenzációsan tért vissza a hazai kajakéletbe. A 25 éves klasszis másfél éves ausztráliai kitérő után két aranyat nyert az Eb-n, és a vb-n is remekelt.
Csipes Tamara is tagja volt annak a kis csapatnak, amely a 2012-es olimpia után úgy döntött, hogy máshol folytatja pályafutását. Tami Ausztrália felé vette az irányt, de idén februárban úgy határozott, hogy inkább itthon próbálja meg beverekedni magát a legjobbak közé.
– Ott csak hobbikajakos lehettem volna, de annyi munkám van ebben az egészben, hogy az számomra nem elég – mondja Tamara a moszkvai vb-ről hazatérve. – Ha a kajakkal akarok valamit kezdeni, akkor Magyarországon kell próbálkoznom.
Tamara legutóbb 2011-ben képviselte hazánkat világversenyeken, az olimpia éve elúszott a válogatási szisztéma miatt, és 2013 ráment az ausztráliai próbálkozásra. Volt tehát mit bepótolni, és úgy látszik, az olimpiai bajnok Csipes Ferenc lánya és egyben tanítványa magára talált.
– Amióta elmentem, semmi sem változott, csak én – folytatja Tami, aki a vb-n Szabó Gabival az 500 méteres párosban győzött, ezer méter egyesben második lett. – Felnőttem a feladathoz. Nem a világ lett más, az itthoni viszonyok sem lettek másmilyenek, egyszerűen én látom máshogy a dolgokat.
Tamara tizennégy éve edz édesapjánál, de távozása előtt voltak közöttük nézeteltérések. Ezeken mindketten túlléptek, ha valami, annyi változott a körülményekben is, hogy Tami immár az édesapja egyedüli tanítványa, hiszen korábbi versenyzői közül Kovács Kati szülési szabadságon van, a többiek pedig új edzőt választottak.
– De a nagy dolgok nem ezen múltak, sokkal inkább azon, hogy az én hozzáállásom változott.
Még homályos a jövő
Csipes Tamara idén Szabó Gabival megnyerte a vb-t és az Eb-t is 500 méteren, vagyis az olimpiai számban. A kettősnek már van közös múltja, 2010-ben vb-t nyertek 1000 méteren, ugyanebben a számban 2011-ben Eb-t nyertek. A hogyan továbbról azonban Tamara nem tud mondani semmit: – Rióról, jövőről nem tudok mit mondani – fogalmaz –, lezárult egy idény, ki tudja, mit hoz a következő.
