Így működik a Fradi vénaszkennere

Ázsiában már széles körben elterjedt, de például Közép-Amerikában, Mexikóban is használják a vé­na­szken­nert, amely az irodaházakba belépők, illetve bankkártya-tulajdonosok személyazonosságának hitelesítésére szolgál.

Egy államilag is támogatott magyar kutató-fejlesztő csoport a japán Fujitsu szenzorára alapozva továbbfejlesztette a rendszert, amely most már önmagában, minden egyéb azonosító nélkül végtelen számú személy azonosítására alkalmas.

Az ujjlenyomat-, írisz- és arcleolvasókhoz képest kevesebb adattal, mégis pontosabban működő, ám nem túlságosan drága rendszer a tenyérben található vénák szerkezete alapján azonosítja a személyeket.

A stadionokban elsősorban a balhés szurkolók kiszűrésére alkalmaznák, ám a ferencvárosi drukkerek körében nagy ellenállást váltott ki. A szimpatizánsok úgy vélik, hogy a rendszer használatával megsértik a személyiségi jogaikat, szinte bűnözőkként kezelik őket.

Amit fontos tudni!

1. A vénaszkenner a tenyérben található vénák szerkezete alapján, infravörös fény kibocsátásával, egy másodperc alatt ötmillió ponton azonosítja a vénatérképet.

2. Az eljárás az egészségre ártalmatlan, és érintés nélkül is alkalmazható.

3. Az adatok a legmagasabb biztonsági és titkosítási szinteken védettek. A biometrikus azonosító nem lopható el, így titkos adatgyűjtést sem tesz lehetővé.

4. A klub a biometrikus sablont a klubkártya érvényességének lejártát követő három napig tarthatja nyilván.

5. Törvény írja elő, hogy a szervező jogosult a 14 évesnél idősebb klubkártya-tulajdonosok vénalenyomatából generált biometrikus sablonok kezelésére.