Úgy látszik, az FTC ideiglenes otthonának neve arra kötelezte a játékosokat, hogy kesztyűs kézzel bánjanak az újonc Puskás Akadémiával. Csak egy Leonardónyi különbség volt a két csapat között.
A miniszterelnök választási csapata – az eredmény ismeretében – sokkal jobb munkát végzett, mint a futballistái. Persze idegenben nehéz gólt lőni a Ferencvárosnak, noha az idegenben kifejezés nem egészen helytálló, hiszen az akadémisták igazán otthon érezhették magukat a Puskás Ferenc Stadionban.
Olyannyira, hogy az első félidőben több lehetőséghez is jutottak. Akárcsak a Fradi, de míg a zöld-fehérek tétova kísérleteit legalább hangos ovációval fogadta az ötezernyi fanatikus, a felcsúti ultrák – mind a 29-en – csendesen követték a pályán zajló eseményeket.
Azaz az események kifejezést aligha lehetne eladni azoknak, akik látták a meccset, mert épp az volt a baj, hogy sokáig szinte semmi sem történt. S erről inkább a Fradi tehetett, a vendég újonc gárdának nyilván az volt a célja, hogy elkerülje a vereséget. A lelátón ülő felcsúti polgármester, Mészáros Lôrinc nem túlságosan aggódott az eredmény miatt.
Egészen a 62. percig, mert akkor két percen belül több izgulnivaló akadt, mint előtte összesen. Tamás Márk a tizenhatoson belül buktatta Leonardót, így – második sárga lapja után – ki is állította a játékvezető. A hirtelen támadt flashmobot csak ügyel-bajjal fékezte meg a bíró, miután David Mateos végre elvégezhette a büntetőt (1-0).
A vezető gól és az emberelőny sem dobta fel Böde Dánieléket, hiányzott az átütőerő, és a semleges szemlélő csak annyit tudott megállapítani, a Ferencvárosnak már van egy elfogadható kapusa, Dibusz Dénes és egy jó mezőnyjátékosa, Leonardo. Szóval már csak kilenc focistára lesz szüksége. De nagyon gyorsan… j.
