Többszörös olimpiai bajnok, mégis alig tud megélni Vadász György. A mozgássérült és értelmi fogyatékos asztaliteniszező segítségért kiált.
Gyerekkora óta önmagát edzi az agyvérzéssel született sportoló, aki 2010-ben a varsói speciális Eb-ről két arannyal, egy évvel később az athéni speciális olimpiáról két arannyal és egy ezüsttel tért haza. A törvény szerint adható lenne neki a Gerevich-ösztöndíj, ami havi 200–400 ezer forint között mozog, ő azonban bárhol kopogtat, elutasítást kap, sőt, nemrég azzal is megfenyegették, hogy nem utazhat a következő Eb-re.
– Havi hatvanezer forint rokkantnyugdíjból élek. Saját háztartást vezetek, mosok, főzök, takarítok, de gyakran rászorulok a szüleim segítségére. Lassan ott tartok, hogy abbahagyom a sportot. Csupán egy kis megbecsülésre vágynék, hogy legalább a sportszereim biztosítva legyenek, egy ütő 30-40 ezer forint – mondja elkeseredetten Vadász.
A játékos Budapest II. osztályában versenyez, egészségesekkel is gyakran edz, és ahogy szintén mozgássérült csapattársa állítja, Vadász sokkal jobb sorsra érdemes, magasabb szinten is versenyezhetne.
Sokszor méltatlan körülmények között, fűtetlen teremben pingpongozik, de ez az élete, nem tud felhagyni a sporttal. – Korábban dolgoztam több helyen, de mivel így nem tudtam versenyekre menni, beáldoztam a sport kedvéért. Rengeteg energiám van, ám kimerítô, hogy a minimális támogatásért ennyit kell harcolnom. A sporton kívül arra is nagyon vágyom már, hogy találjak egy társat, sajnos azonban a legtöbb lány manapság csupán a megfelelô anyagiakat tartja szem előtt – kesergett Vadász.
