Benedek kapitánynak is klasszis

Talán a legtudományosabb elveket valló vízilabdázó is hisz ezentúl a mágikus előjelekben. Nem tehet másként, azok után, hogy tíz év után szombaton késő éjjel újra Barcelonában lett világbajnok a magyar csapat.

Bár a Montenegró elleni 8-7-es győzelem láttán minden bizonnyal a Salamon-szigeteken is vb-t nyertünk volna. Pedig hányan temették Benedek Tibor megújult csapatát, különösen azok után, hogy néhány hete a Margitszigeten leszerepeltünk a Vodafone-kupán...

A derbi napján azonban tudása legjavát hozta a válogatott, és nyert. S ha lehet örömfokozatokat említeni, talán Szivós Márton volt a legboldogabb, aki eddig nem lehetett hű a családi hagyományokhoz.

– Adjatok egy pofont, hadd ébredjek fel! – kérlelte időnként még a döntő másnapján is társait Marci, akinek nagyapja és édesapja is olimpiai bajnok volt, ő azonban rendre kimaradt a korábbi sikercsapatból.

– Hittünk a munkában, az ­edzőnk­ben és a taktikában, és a világbajnokságon igazi csapattá értünk.

– Ha valaki, hát Marci nagyon megérdemelte ezt a sikert – szögezte le Benedek Tibor, és talán fel sem tűnt neki, hogy Szivós is 8-as számmal játszott, éppúgy, mint a mostani kapitány tíz éve a barcelonai döntőben.

– Korábban nem adatott meg neki egy ilyen siker, végre megszületett a kárpótlás. A csapatszellem döntött, mert nagyon akartunk nyerni. Jövőre óriási nyomás lesz a csapaton a budapesti Eb-n, de az már a következő feladat.

Édesanyja születésnapi ajándékának szánta a ­vb-­arany­érmet Hárai Balázs, az egriek centere, aki hat éve már világbajnoknak mondhatta magát, igaz, akkor csak a juniorok között. 

Magyarország az élre ugrott

Az 1973 és 2003 után nyert harmadik arannyal Magyarország lett a legeredményesebb nemzet a vb-k történetében. A gyűjteményben szerepel még hat ezüst- és egy bronzérem. A válogatott legutóbb 2007-ben szerzett érmet, amikor a másodikak lettek Kásás Tamásék.

Nem csak mutogatásban volt nyerô

A legelszántabbnak járó trófeát is kiérdemelné a legjobb kapusnak választott Nagy Viktor. Grimaszai, mutogatásai, sokatmondó üvöltései az operatőrök kedvencévé tették a játékost, aki a szó szoros értelmében együtt élt a meccsel, és sorra hárította a bombákat. 

– Nem a taktika, a szív győzött – nyilatkozta az origo.hu-nak. – A megbeszélt taktikát már az előző meccsen sem tudtuk megvalósítani százszázalékosan, de amit csináltunk, azt jól csináltuk. Egymást segítve játszottunk, bíztunk magunkban és a másikban is. Ezzel nyertünk, és ez büszkeséggel tölt el.

Magyarországnak már nagyon kellett ez a győzelem…