A kispadon meg sem érzi a csípős hideget Garami József. Az MTK mestere már megszokta, s különben is, még csak 73 éves, nem tud és nem is akar nyugdíjasként éldegélni.
Feltörekvő, ifjú szakemberek is példát vehetnének Garami Józsefről. Az MTK idős mestere korát meghazudtoló lelkesedéssel dirigálja csapatát.
A Békéscsaba elleni, 2-0-ra megnyert felkészülési mérkőzésen sem ült le egy percre sem, végig ott állt a kispad mellett, s hol csendesen magyarázott a pályára lépőknek, hol – ha éppen arra volt szükség – kieresztette a hangját.
– A kor nem érdem, csak állapot – magyarázta évei számával kapcsolatban a mester, s csak legyintett arra, hogy a statisztikák szerint lassanként az európai edzői kar doyenje lesz. – Nem foglalkozom ilyesmivel, sokkal inkább azzal, hogy a felkészülés során a lehető legtöbb játékosnak alkalmat adjak a bizonyításra. Nem nagyon szeretem ezt a bezzeg a fiatalok így meg úgy szöveget, ők is szeretik ezt az életet, talán egy kicsivel többet panaszkodnak a kelleténél. De előbb-utóbb ők is leszoknak róla.
A jövő héten törökországi edzőtáborozás vár a csapatra, ahová természetesen Garami mester is elutazik. Más az ő korában talán otthon ülne a kandalló mellett, de akinek a labdarúgás az élete, aligha tud ennél jobb elfoglaltságot találni magának.
– Aki ötévesen kiment a pályára, az hetven fölött sem tud leszokni róla – magyarázta a szakvezető, aki 50-55 évvel fiatalabb ifjakkal dolgozik együtt. – A futball olyan, mint a drog. S különben sem állna jól a kezemben a metszőolló vagy a gereblye, így maradok a kispadon: azon ülve télen sem érzem a hideget.
