Biztos Janics érkezésében a szerb sajtó

Magyar részről – Kovács László edzőn kívül – mindenki cáfolta, hogy Dusev-Janics Natasa egyáltalán gondolkodna a Szerbiába való visszatérésen. Az ottani lapok azonban egyre biztosabbak abban, hogy csak idő kérdése a bejelentés. A Blic című napilap tegnapi száma kész tényként közölte az országváltást. A szerb női kajak-kenu páros edzője, Dragan Plavszics úgy nyilatkozott, Natasa érkezése biztos, az olimpiai bajnok csak a megfelelő pillanatra vár, hogy bejelentse a döntését.

Szerbiában az utóbbi években népszerű lett a kajak-kenu: Pekingben egy versenyzőjük sem képviselte a sportágat, ám Londonban már tizenketten voltak. Ennek az egyre sikeresebb csapatnak az élére kellene egy húzónév, ez lenne Natasa. A cél az, hogy egy kiváló női négyes beleszóljon a legjobbak versengésébe, amit a fiúknál már sikerült ­megva­lósítani, többek között a vajdasági származású, 2010-ben még magyar színekben versenyző Holpert Ervinnel a hajóban. Az egység az idei, zágrábi Eb-n már harmadik lett.

Tőke János, a vajdasági Magyar Szó szerkesztője a Borsnak elmondta: – Szerintem nem igazak azok a híresztelések, hogy egy halom pénzt kapna, és Belgrádban vennének neki lakást. Belgrádban nincs kajak-kenu klub, ő Bácskapalánkán érzi jól magát. Így édesanyja közelében lehetne, a helyi klubban készülhetne, és később edzősködhetne. A szerb kajak-kenuban kevesebb pénz van, mint a magyarban, ha Natasa úgy dönt, hogy újra országot vált, az sokkal inkább érzelmi kérdés lesz, mint anyagi.

Tőke János hozzátette, hivatalosan Szerbiában sem erősítették meg a hírt, ahogy Magyarországon is csak Kovács László, Janics edzője beszélt az ötlet realitásáról, de mint megjegyezte: – Kelet-Európában gyakran előfordul, hogy amit sokáig cáfolnak, az végül igaznak bizonyul.

Holpert Ervin örömmel tért vissza

A vajdasági Zomborban született Holpert Ervin nyolc évig élt és edzett Magyarországon, de 2010-ben visszatért Szerbiá­ba. Korábban beszélt azokról a magyarországi viszonyokról, amik Natasát, a háromszoros olimpiai bajnokot természetesen másként érintették. De éppen ezért érdemes odafigyelni a szavaira.

– Jól éreztem magam Magyarországon, hiszen a kajakozás mellett a tanulmányaimat is ott folytattam, és kiváló szakemberek keze alatt tudtam fejlődni. Magyarországon, ha jó kajakos is az ember, akkor sem biztos, hogy bekerül a válogatottba. Ahhoz, hogy a nemzeti együttesben szerepelj vagy nagyon jónak kell lenned, vagy kell, hogy legyen egy kis hátszeled – fogalmazott a kajak.hu-nak.