Roger Federer: nem az olimpia a csúcs

Nemrégiben azzal voltak tele a lapok, hogy összeveszett régi barátjával, Rafael Nadallal. Tart még a harag?

Nem is volt soha harag, csak felfújták az ügyet. Egyszerűen arról van szó, hogy nem mindenben értünk egyet Rafával. Azt valóban sajnálom, hogy a játékostanácsból kilépett, de ettől ő még az marad, aki.

Nadal a játékosok túlterheltsége ellen harcol, Önt viszont mintha hidegen hagyná ez a téma.

Én mentálisan beálltam arra, hogy sokat kell játszanunk, s így könnyebb elviselni a fáradtságot is. Ráadásul most hosszú hónapok óta újra jól megy a játék, nagyon várom már Wimbledont, meg néhány héttel később ugyanott az olimpiát is.

Ez lesz az utolsó ötkarikás versenye?

Miért lenne az? Egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a 2016-os riói játékokon is még rajthoz álljak. Az olimpia ugyanolyan torna, mint a többi, az az egyetlen, bár igaz, nagy különbség, hogy itt ha elbuksz, négy évet kell várnod a javításra.

Az olimpia az idei év csúcspontja?

Mi, teniszezők szerencsések vagyunk, mert a sportágunkban egy évben több csúcspont is van. Biztos vagyok benne, hogy Nadallal, Djokoviccsal és a hazai környezetben játszó Murray-vel emlékezetessé tesszük a londoni versenyt.

Még egyszer: az olimpia az idei legfontosabb tornája?

Nekem mindig Wimbledon volt és marad a csúcs. Nemcsak azért, mert ott általában jól megy a játék, hanem azért is, mert példaképeim, Becker, Edberg és Sampras együtt több mint tíz alkalommal nyerték meg a férfi egyest az angol nyílt bajnokságon.

Nem sajnálja, hogy lemarad a tenisz-világcsúcskísérletről? Mármint hogy a Santiago Bernabéu-stadionban nyolcvanezer ember előtt játsszon?

Nadal hívott, de sajnos a nyári szabadságom miatt nem volt alkalmas az időpont, pedig biztos klassz lett volna, hiszen mi ketten már annyi különleges helyszínen játszottunk egymás ellen. Sebaj, a nézők megkapják a maguk show-ját, kibírják, ha Djokovics játszik helyettem. A régi világelső helyett az újat kapják, aligha rossz csere.