Mai Lakás és kert magazinunkban! Bálint György: Az öntözés fortélyai

Olvasóink gyakran fordulnak hozzánk öntözési kérdésekkel, ezekből választottam ki az itt következő néhány leggyakoribbat.

Kevés, vagy sok vízzel öntözzünk?

Vegyük figyelembe, hogy tíz liter vízzel a talaj felső 1-2 cm vastag rétegét tudjuk átnedvesíteni. A homoktalaj könnyebben átnedvesíthető, de gyorsabban kiszárad, a vályog- és agyagos talaj átnedvesítéséhez több öntözővíz szükséges, de tovább tárolja a vizet.

Ritkábban vagy naponta öntözzünk?

Sok kerti növény, mint például a muskátli, az egyszeri kiszáradást sem viseli el, ezeket naponta kell öntözni. Mások kevésbé érzékenyek a vízhiányra, ezeket ritkábban, de nagyobb vízmennyiséggel kell ellátni. A vizet mindig a növény gyökeréhez és nem a leveles hajtásaira kell önteni, mert a növény a víz többségét a talajból veszi fel. A levelek öntözése – különösen napsütéses időben – súlyos perzselést okozhat!

A nap melyik szakaszában öntözzünk?

Napnyugta után, vagy kora reggel öntözzünk, mert ekkor a legkisebb a párolgás mértéke, tehát takarékoskodunk a vízzel. Napsütéses időben – különösen a szórófejes öntözésnél – a kijuttatott víz nagyobb része elpárolog és nem nedvesíti a talajt.

Milyen vizet használjunk az öntözésre?

Öntözésre a tiszta, közömbös kémhatású (pH 7.0) víz a legjobb, ez származhat kútból, vízvezetékből, folyó- vagy állóvízből. A források vize többnyire sok ásványi anyagot tartalmaz, kevésbé alkalmas a kerti növények öntözésére, s nem ajánlott a nagyon hideg öntözővíz sem, mert lehűti, károsítja a leveleket. Kiváló viszont a tartályokban összegyűjtött csapadékvíz, mert nincsenek benne ásványi anyagok és csak az első esőcseppek szennyezettek porral, korommal, füstgázokkal. Gyűjtsünk tehát minél több esővizet!

Melyik a legkedvezőbb öntözési módszer?

A kannával öntözés takarékos, eredményes, de fáradságos. A locsolócsővel öntözés kényelmes és sikeres lehet, ha nagyon gondosan folytatjuk, vagyis a víz oda kerül, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szórófejes öntözés eredményes ugyan, de nagyon sok vizet pazarol, mert a légkörbe juttatott vízcseppek jelentős része elpárolog. A legkedvezőbb a csepegtető öntözés, mert a víz közvetlenül a talajba kerül és hasznosul; takarékos és automatizálható is, vagyis nem feltétlenül kívánja a kertész személyes jelenlétét és munkáját.

Végül következzen néhány általános javaslat!

A szőlőtőkék sok vizet vonnak el a talajtól a harmatgyökereik, a gyökértörzsön fejlődő felszívó és a talpgyökereik útján. Kedvező időjárás esetén a szőlő nem igényel rendszeres öntözést, aszályos időszakban azonban a tőkék több és jobb terméssel hálálják meg a vízpótlást!
A törzses gyümölcsfák gyökérzete nagy talajtömeget hálóz be. Ennek ellenére meghálálják a rendszeres öntözést. A sekélyen gyökeresedő sövények, a karcsú orsók és a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, szamóca) csak öntözéssel érlelnek bőséges és jó minőségű gyümölcstermést.
A veteményes és virágos ágyások növényeit rendszeresen kell öntözni, lehetőleg kéthetenként műtrágyás tápoldattal is.
A gyógy- és fűszernövényeket csak aszályos időszakban ajánlatos öntözni, mert ezzel csökkentjük a bennük levő, értékes illóolajok kialakulását.
A sziklakerteket és a pozsgás növényeket, valamint a kaktuszféléket csak nagyon ritkán és kis vízmennyiséggel szabad öntözni.