Orbán Viktor a brüsszeli sajtótájékoztatón: kitartottunk az álláspontunk mellett

PUBLIKÁLÁS: 2026. március 20. 09:55 / FRISSÍTÉS: 2026. március 20. 11:19

A magyar miniszterelnök péntek délelőtt sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben. Orbán Viktor elmondása szerint az első csatát megnyertük, a második április 12-én lesz.

A Orbán Viktor Brüsszelben számolt be az uniós csúcs fejleményeiről. A kormányfő elmondta: "az első csatát azt megnyertük, ha nincs olaj, nincs pénz, de van egy másik csata, ez április 12-én lesz."

Brüsszelben tart sajtótájékoztatót Orbán Viktor. Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos

Orbán Viktor: kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón pénteken kiemelte: Decemberben hoztunk egy döntést, miszerint az Európai Unió 90 milliárd euró hitelt ad Ukrajnának, amit mi egy elhibázott, rossz stratégiai döntésnek tartunk, és azt a kompromisszumot kötöttük, hogy három ország, aki ezt hibának tartja, és az ebből fakadó pénzügyi terheket nem akarja vállalni, ezek a csehek, a szlovákok és mi, megadja a hozzájárulását a hitelhez, de nem vesz részt annak folyósításában és nem vállalja annak pénzügyi terheit. Ez volt a megállapodás.

"Megtehettük volna azt is, hogy azt mondjuk, hogy miután ez nem csak Magyarországra, Csehországra és Szlovákiára nézve stratégiai hiba, hanem az egész Európai Unióra, és nem akarjuk, hogy a mi közös uniónknak rossz legyen összegezve, nem járulunk hozzá. De nem ezt tettük, hanem hozzájárultunk ahhoz, hogy nélkülünk ezt a hitelt folyósítsák" - hangsúlyozta ki.

Akkor még a Barátság olajvezeték működött. Tegnap is elmondtam, akkor már olajblokád alá vettek volna bennünket az ukránok, soha nem járultam volna hozzá ahhoz, hogy akár Magyarország nélkül is, de hitelt folyósíthassanak Ukrajnának innen Brüsszelből. A helyzet februárban megváltozott, ukránok olajblokád alá vettek bennünket. Az a dilemma volt előttem, hogy tegyek úgy, mintha mi se történt volna, vagy mondjam azt, hogyha nincs olaj, akkor nincs pénz.

- tette hozzá a kormányfő.

"Miután meggyőződtünk róla, hogy a vezeték működőképes és a döntés politikai természetű, sőt Zelenszkij elnök azt a szívességet is megtette nekünk, hogy a saját szájával elmondta, hogy esze ágában sincs újraindítani, mert ő nem is ért egyet azzal, hogy ez működjön. Innentől kezdve kinyílt az út előttem, hogy bejelentsem az Uniónak azt, hogy Magyarország, miután nem zárult le a hitelezésnek a folyamata és még egy formális döntés szükséges, azt a formális döntést meg fogja tagadni. Ezért állt elő a tegnapi helyzet" – mondta.

És ami itt elvi kérdésnek tűnik, az egy-egy országban, ez esetben Magyarország esetében egzisztenciális, tehát létkérdés. Van olaj vagy nincs olaj. És választás előtt 30 nappal előidézni egy olyan helyzetet, amikor Magyarországon nincs olaj és ebből pánik és káosz alakulhat ki. Ez egy olyan realitás, amire egy szuverén kormánynak reagálnia kell, tehát fönntartom az álláspontot. És ez így is történt. Dögönyözések és szurkálások és trancsírozási kísérletek ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

- szögezte le Orbán Viktor.

Ukránbarát kormányt akar Brüsszel

A nemzetközi reakciókról szólva a kormányfő elmondta: "Látom, hogy ez nem tetszik, látom, hogy a német kancellár erőseket mondott, a német-magyar viszont speciális. Nem vall jó ízlésre a kancellár mondandójának időzítése. Igazán várhatott volna egy napot, Magyarország Németország általi megszállásának napján nem érdemes fenyegetni azt, akit egyébként korábban megszálltunk, zsidókat deportáltunk, az országot elfoglaltuk és kifosztottuk."

"Ezt alapján meghagyhatta volna a kancellár esetleg arra, hogy erre emlékezzünk és az áldozatainkra emlékezzünk és ne vele kelljen huzakodnunk" – tete hozzá.

A helyzet itt Brüsszelben meglehetősen egyértelmű. Azért sem tekertek szőnyegbe és szállítottak el titkos helyre, hanem engedték, hogy hazamenjek, mert azt gondolják, hogy ezt a kis időt, ami még hátra van, fél lábon is kibírják, hiszen ők abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz. És ha változás lesz, akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszelbarát és végrehajtja azt, amit itt kérnek.

– nyilatkozta a kormányfő.

"Úgyhogy azt kell mondanom a tisztelt érdeklődő magyar közvéleménynek, hogy az első csatát azt megnyertük, ha nincs olaj, nincs pénz, de van egy másik csata, ez április 12-én lesz. Itt nyíltan beszélnek róla."

Tegnap az Európai Néppárt be is jelentette, hogy ők azt várják, hogy az ellenzék leváltsa a nemzeti kormányt, a szuverén magyar kormányt és helyette egy ukránbarát, Brüsszelbarát kormány legyen, akivel minden kérdést megoldanak.

Zelenszkij is erre vár, hogy nem is kell megnyitni soha többet a Barátság olajvezetéket, ezért is van az, hogy amikor időpont kerül elő, hogy hátha esetleg mégis megnyitják, az ukránok mindig olyan időpontokat mondanak, ami választás utáni időpontra esik, mert abban reménykednek, hogy ha ott nekik jó eredmény születik, akkor meg sem kell nyitni azt a vezetéket többé ebben az életben, hiszen ők azt követelik Magyarországtól, meg a szlovákoktól is, hogy váljunk le az olcsó orosz energiáról.

Orbán Viktor szerint, ha ez bekövetkezik, akkor két dologgal kell számolni a magyaroknak: ezer forintos benzinárral, és a rezsicsökkentés politikájának végével.

Két veszély rajzolódik ki az európai politika horizontján

Európára leselkedő veszélyekről is beszámolt a magyar kormányfő. Ennek a mérlegelését és elemzését megkezdték a miniszterelnökök, az európai jegybank elnöke is részt vett ezen a megbeszélésen, ahol a mostani közel-keleti helyzet pénzügyi és gazdasági következményeiről tartottak előterjesztést.

Az első az a migrációs válság. Van 4 millió afgán menekült Iránban egyébként, mert Afganisztán is háborúban áll. És óriási a belső migrációs arány már most Iránban a háború miatt, és mindenki arra számít, hogy csak idő kérdése Törökország irányába, és onnan föl a Balkánon Európa felé milliós migrációs tömegek fognak megindulni. Tehát a migráció visszatér az európai politika napirendjére, az ezzel kapcsolatos viták megkezdődtek. Nem szabad még egyszer elkövetni a 2015-ös hibát – mutatott rá, hozzátette, hogy lényegében azt a szabályozást követeli jó néhány ország, mint ami Magyarországon hatályban van.

Mondtam nekik, hogy óvatosan követeljék ezt, mert ha megcsinálják, akkor napi egymillió euró büntetést kell fizetni. Európa ezzel honorálja, ha valaki megvédi, így készüljenek, ne várjanak hálát.

- jelezte.

A második ügy, ami komolyabb elemzést igényel és ha hazamentem, akkor már a gazdasági tanács, amelyben a jegybank is képviselteti magát, összeül és utána pedig az Energiabiztonsági Tanács is összeül. A két nappal ezelőtt történtek, amikor az iráni háború elérte az energialétesítményeket és a világ ellátásának tekintélyes részét garantáló források semmisültek meg, amelyeknek helyreállítása 4-5 év a tegnap kapott tájékoztatás szerint, tehát a katari hatalmas gázlelőhely helyreállítása az nem egy Druzsba, hanem az 4,5-5 év. Ez azt jelenti, hogy egy tartós energiaválság bontakozik ki a világgazdaságban, és ezzel szemben mindenkinek, így nekünk magyaroknak is védekeznünk kell, ezért ma délután az erre vonatkozó első tanácskozást már meg is tartjuk.

A veszélyek kora az nem csak háborúból, hanem most újra migrációból és világ olajválságból is áll. Ennek a ténynek a rögzítésén túl most még nem érdemes ennek a részleteiről beszélni, majd intézkedéseket kell hozni és terveket kell kidolgozni, hogy mikor ezek a válságok valósággá válnak, akkor Magyarország meg tudja magát védeni. Ez a munka függetlenül attól, hogy kampány van, ez a munka megy

Cikkünk folyamatosan frissül!