A budapesti esték hangulatát, a színház szeretetét és az összetartozás fontosságát ünnepli a Teréz Krt. 48. című dal, amely több, mint húsz művész együttműködésével született meg. A Játékszínben bemutatott különleges premier alkalmával adott interjút a Borsnak Szerednyey Béla, aki őszintén beszélt az életéről, a munkájáról és a hetvenes éveihez közeledő mindennapokról.

Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas művész neve évtizedek óta összefonódik a magyar színházi élettel, létezése mára fogalommá vált a szakmában, hiszen megszámlálhatatlan szerep és legendás előadás kötődik hozzá. A művész a beszélgetés során arról is mesélt, hogyan képes ennyi év után is ugyanazzal a lelkesedéssel színpadra állni és századszor is megújulni.
Sokan kérdezik tőlem, miként lehet az, hogy Guinness-i magyar rekordom van, hogyan lehet ezerszer eljátszani egy darabot, például a Páratlan Páros című előadást és hogy nem unom el. A színház olyasvalami, amit nem lehet elunni, olyan, mint a foci, kicsit mindig más. Ráadásul a nézőkkel mindig kölcsönhatásban vagyok, ez mindenképpen örömet okoz és feltölt, lelkileg is rengeteget hozzám ad, mint például a vitorlázás
– fogalmazott. A színpad mellett a Balaton és a vitorlázás továbbra is fontos része az életének. Mint mondta, ez az a hobbi, amely teljesen kikapcsolja és új energiákkal tölti fel.
„Természetesen továbbra is része a vitorlázás az életemnek, ez egy abszolút kedvenc hobbi, ami nem maradhat ki soha, próbálom a színész-vitorlázó közösséget is egyben tartani” – árulta el mosolyogva.

Az idő múlásáról, különleges hobbikról és a változó fizikai terhelhetőségről is őszintén beszélt Szerednyey Béla színész.
Amikor az ember már látja a hetest villogni, akkor át kell gondolnia, hogy milyen sportot űz, milyen aktivitást vállal a hétköznapokban. Például a focit már ki kell hagynom sajnos, teljesen abbahagytam. Ez a bizonyos 8000 lépés, ami ebben a korban kötelező, az mindig meg van, van is egy okosórám, ami mindig gratulál nekem esténként az aktivitásomhoz
– nevetett a művész. Hozzátette, ma már sokkal tudatosabban figyel arra, hogy milyen mozgásformát választ.
„Biciklizgetek, ha tehetem úszom, olyan tempóban, ami még nem fáj” – mondta. A közönség érdeklődése továbbra sem csökken iránta, sokan kíváncsiak a munkáira, amiért a színművész nagyon hálás. A művész tehát törekszik arra, hogy aktív maradjon, színpadon és a hétköznapokban egyaránt. Szavai alapján számára a legfontosabb továbbra is az alkotás öröme, a közösség megtartó ereje és az, hogy minden nap találjon valamit, ami új lendületet ad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.