Dopeman kimondta: „Nem választás lesz, hanem döntés!”

Sokan azt hitték, hogy eltolják a választást, mert féltik a hatalmukat. Aztán mégis lazák, mint a ligalánc. De nem választás lesz április tizenkettedikén, hanem döntés, mert választás az nincsen

Egy ideális országban van választás kettő vagy három államférfi és államhölgy között. Jelen pillanatban ilyen nincs. Egy sértett úri ficsúr áll szemben egy államférfival, aki történelmileg meghatározója a magyar történelemnek és része lesz a történelemkönyveknek

Ha döntenem kell, hogy kire bízom az ország vezetését, arra, aki biztosítja a mindennapok rendes mederben való folyását, az anyagi gyarapodást, a magyar élettér és nyelv megmaradását, a világpolitikai pozíciónk megtartását és megerősítését, aki kapcsolatokat ápol a meghatározó nagyhatalmakkal az újraformálódó világrendben, vagy arra szavazok, aki ez alatt az ember alatt habzsolt, dőzsölt, tapsolt, táncolt, majd nem kapott meg egy állást, meg elveszített egy feleséget, akit felvett diktafonra, arra nem fogok szavazni

A döntés tehát a következő. Magabiztos alapokon álló, biztos jövő vagy káosz, őrület és tinédzserszerű lázadás. Ha választanom kell, hogy kire bízom a családi kasszát, a lázadó tizennégy éves tinédzserre vagy a gondos és biztos alapokat kínáló édesapára, akkor nem kérdés, hogy a családfőt választom