Az első Háborúellenes Gyűlésen Győrben gyűltek össze az emberek, amikor is váratlan, mégis felemelő pillanat történt: Nemcsák Károly a színpadon mély, liturgikus hangon elszavalta Wass Albert „A bujdosó imája” című remekművének egy részletét: „Uram, ki fönt az égben lakozol fényességben, gyújtsd föl szent tüzedet az emberek szívében. Az emberek agyára áraszd el bölcsességed. Értsék meg valahára, mi végből van az élet. Arasznyi kis idő csak, mely ajtódig vezet. De előre csak a jó visz, a gonosz vissza vet”. Ezután pedig fontos gondolatokat közölt a halványulni látszó alapvető értékekről.

A megható pillanat után Nemcsák a művészet társadalmi felelősségéről beszélt:
A színház pont az az intézmény, az a része az életünknek, ahol a párbeszédre lehetőség van. Az együtt gondolkodás nagyon fontos dolog, illetve az is, hogy az alapértékekre figyelmeztessük egymást, amik nélkül nem lehet létezni. Úgy gondolom, fakulóban van sok olyan érzésünk és lelki töltetünk, ami nélkül azt gondolom, nem lehet, vagy legalábbis nem érdemes élni
– árulta el a színházigazgató.

Nemcsák Károly végül hozzátette: „Ami a legfontosabb, hogy minél többet beszélgessünk és cseréljük ki a gondolatainkat, különösen ebben az elgépiesedett világban, ahol azt gondoljuk, kitárul előttünk a világ, közben pedig elveszítjük a kapcsolatot egymással”.
A művész nemcsak gondolkodóként, de közéleti szereplőként is állást foglalt: ugyan tagja a Digitális Polgári Körnek, számára ez a gyűlés nem csupán politikai, hanem lelki, közösségi vállalás is volt. Ez a fellépés jól mutatja, hogy számára a színház nemcsak művészet, hanem szolgálat is: hidat épít az emberek között, és értékeket közvetít egy olyan világban, ahol különösen fontos a közös gondolkodás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.