Ezúttal nem stúdióban, hanem Veszprémben, közönség előtt zajlott Ábel Anita Egy ritmusban című műsora. A vendégek között volt Zoltán Erika, Gönczi Dorka, Árvai Anita és Dobos Evelin is – utóbbi pedig különösen személyes gondolatokat osztott meg a nők széles rétegét érintő témával kapcsolatban.
Dobos Evelin színésznő számára a nyilvánosság nemcsak lehetőség, hanem felelősség is – ezt bizonyította az Egy ritmusban Ábel Anitával élő adásában, ahol őszintén mesélt lelki nehézségeiről, a női életutak sokszínűségéről, valamint az anyasággal és nőiséggel kapcsolatos társadalmi elvárások súlyáról. Az este során kiderült, hogy Dobos Evelin férje, Kovács Dániel Richárd révén ugyan szülői szerepben is jelen van az életben – hiszen férjének van gyermeke előző kapcsolatából –, ám saját gyermeke nincs, és éppen emiatt különös érzékenységgel éli meg a külső nyomást.
A színésznő elmondta: jelenleg is stresszes időszakon megy keresztül, és ez alvásproblémák formájában is megmutatkozik.
Ha sok minden kavarog bennem, nem tudok elaludni, vagy hajnalban felébredek
– vallotta be, hozzátéve, hogy ezek tipikus stressztünetek, amelyeket nem könnyű kezelni.
Dobos Evelin anyja egy igen érzékeny témában is példakép tudott maradni lánya számára, erről is őszintén beszéltek a műsorban. Ez pedig a menopauza időszaka, amit ugyan nem beszélték ki részletesen, de édesanyja humorral és könnyedséggel kezelte a változást. „Nem volt kimondva minden, de láttam rajta, hogy próbálta a legjobbat kihozni belőle. Ez nekem minta lett” – fogalmazott.
A beszélgetés egyik legérzékenyebb pontja az anyaság kérdése volt. Dobos Evelin nemcsak saját élményeit osztotta meg, hanem elmondta azt is, mennyire károsnak tartja a sablonos, személyeskedő kérdéseket: „Mikor jön a baba?”, „Terveztek gyereket?”, „Mikor kérik meg a kezed?” – ezek szerinte olyan kérdések, amelyek sokszor megalázóak vagy fájdalmasak lehetnek, különösen, ha valaki épp küzdelmes élethelyzetben van.
Dobos Evelin párja, és ő is határvonalakat kezdtek építeni maguk köré, hogy megvédjék magukat az ilyen helyzetektől.
Volt, hogy egy kérdés után úgy éreztem magam, mintha megerőszakoltak volna. Mert válaszoltam valamit, amit nem akartam elmondani
– mesélte. Azt is hozzátette, hogy ezek a kérdések gyakran hazugságra kényszerítik az embert, mert senki nem fog belemenni a részletekbe, hogy például milyen próbálkozásaik voltak, vagy éppen milyen fájdalmakon mennek keresztül.
A beszélgetőtársak is egyetértett abban, hogy változásra van szükség: több empátiára, kevesebb elvárásra. Evelin kiemelte, hogy szerencsésnek érzi magát, mert az édesanyja sosem kérdezgeti sem őt, sem a nővérét, hanem tisztelettel, érzékenyen kezeli ezeket a kérdéseket.
A műsor során nyilvánvalóvá vált, hogy a nők – akár anyák, akár nem – rengeteg társadalmi nyomásnak vannak kitéve, és sokszor éppen a legszemélyesebb kérdésekben maradnak egyedül. Evelin tapasztalatai, őszinte megszólalásai új megvilágításba helyezték az anyasággal kapcsolatos diskurzust, és bátorították a közönséget is arra, hogy másképp közelítsenek ezekhez a témákhoz.
Zárásként a színésznő azt üzente: „Nem az a baj, hogy nincs közöd hozzá – hanem hogy nem tudhatod, mibe nyúlsz bele.” Ez a mondat jól összefoglalja azt a gondolatot, amit az este során képviselt: az empátia, az odafigyelés és a kérdezés felelőssége mindannyiunk dolga.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.