
A pénzhez, a sikerhez és a jóléthez való viszonyunk általában nem ott kezdődik és alakul ki, mikor felnőttként meghozzuk a döntéseinket - hanem ennél lényegesen korábban. A bőségtudat vagy éppen annak hiánya a gyerekkori mintákból, családi hitrendszerekből és kollektív beidegződésekből épül fel. Amíg ezeket a háttérben működő mechanizmusokat nem ismerjük fel, addig az anyagi bőség bevonzása sokszor csak vágy marad, nem pedig elérhető valóság és a vonzás törvénye sem úgy működik, ahogy szeretnénk.

A szegénységtudat fogalmával kapcsolatban igen sok a tévhit , hiszen nem feltétlenül akkor áll fent, mikor valaki anyagi gondokkal küzd. Sokkal inkább egy belső programról van szó, amely a hiányra fókuszál: „nincs elég”, „ezt nem engedhetem meg magamnak”, „a pénzért meg kell szenvedni” vagy „ ez számomra nem elérhető” – hogy csak néhány negatív meggyőződést említsünk. Lehet, hogy racionális szempontból az aktuális helyzetünkben, jelen időben bizonyos szempontból helytállóak ezek a kifejezések, ugyanakkor ha ezek a gondolatok és érzések berögzülnek, tudattalanul irányíthatják a döntéseinket, és hosszú távon ellehetetlenítik a bőségtudat kialakulását.
A legtöbb esetben gyerekkorban alakul ki, hallott mondatok, megélt élethelyzetek és családi minták hatására. Nagyszüleink, dédszüleink – akik háborús időket éltek át, és a létbizonytalanság szervesen rögzült bennük – , még a mai napig is hordozzák a szegénységtudatot. Az olyan gyermekkorban hallott kijelentések, mint az „erre sosem lesz pénzünk” vagy „ne vágyjunk többre, mint amink van” mélyen beépülnek a tudatalattinkba.
Az állandó spórolás, a pénz miatti viták vagy a lemondás normalizálása – melyet sokan megéltünk gyermekkorunkban – intenzíven beivódnak mintaként. Ezekhez gyakran társul félelem, bizonytalanság és szégyenérzet, amelyek felnőttként is aktiválódnak az anyagiakkal kapcsolatban még akkor is, ha tudatosan már változtatni szeretnénk hozzáállásunkon.

Kevesen gondolnak bele, de a pénzhez nemcsak gondolatok, hanem általában erős érzelmek is kötődnek. Sokan haragot, félelmet vagy bűntudatot éreznek a pénzzel kapcsolatban, és ezzel akaratlanul is eltaszítják maguktól. A bőségtudat egyik legfontosabb alapja az, hogy megtanuljunk a pénz felé is szeretetenergiát kibocsátani.
A pénz energetikailag semleges, a pozitív vagy negatív „töltést” mi adjuk számára azzal, amilyen érzelmet közvetítünk felé. Ha folyamatosan hiányként, stresszforrásként vagy „szükséges rosszként” tekintünk rá, akkor ez az üzenet rögzül benne. Ha viszont elfogadással, hálával és tisztelettel bánunk vele, megváltozik a belső rezgésünk - és a pénz egy pozitív, jó és nemes célokra fordítható eszközzé válik.
Sokan próbálják pozitív gondolatokkal „megerőszakolni” a valóságot, miközben tudat alatt félelem és szorongás dolgozik bennük. Ilyenkor a szegénységtudat felülírja a manifesztációs szándékot: a bőségtudat ott kezdődik, ahol a pénzhez fűződő érzelmi viszony is átalakul, ezáltal megszűnik a belső ellenállás.
A szeretetenergia abszolút nem azt jelenti, hogy a pénzt bálványozni kell, hanem azt, hogy elfogadjuk: a bőség az élet természetes rendje, amely mindenkinek jogosan jár – nem kell igényeink és vágyaink miatt bűntudatot éreznünk.
A változás első lépése mindig a felismerés: amint tudatosul bennünk, milyen érzelmek és hiedelmek kapcsolódnak az elménkben a pénzhez, lehetőségünk nyílik azok átírására. A bőségtudat nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem fokozatosan, ahogy megtanuljuk biztonságban érezni magunkat a jólét gondolatával is – háttérbe szorítva a bűntudatot.
Amikor a pénzhez szeretet, bizalom és hála társul, az anyagi bevonzás már nem egy küzdelmes folyamat, hanem természetes következménye lesz a hozzáállásunknak.
Az alábbi videó segít, hogy bevonzd a bőségtudatot:
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasnod:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.