

A horvát kormány döntése nyomán 2026 márciusában hivatalosan is létrejött az ország tizenharmadik természetvédelmi parkja. Ez a 30 000 hektáros összefüggő terület a főváros, Zágráb északi szomszédságában fekszik, és egy olyan arcát mutatja meg az országnak, amelyet a legtöbb turista a tengerpart felé száguldva elmulaszt a sztrádán. A Zagorje-hegység Természetvédelmi Park, mint minden jelentős horvátországi nemzeti park vagy védett övezet, a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható turizmus ösztönzését tűzte ki célul.

A kijelölésnek köszönhetően a jövőben jelentős források érkeznek a vidék infrastruktúrájának fejlesztésére, miközben az érintetlen ökoszisztéma és a kulturális örökség szigorú védelem alá kerül.
A terület legvonzóbb eleme a 150 kilométernyi, gondosan jelölt túra- és kerékpárútvonal. A hálózat gerincét a régi hegységi utak adják, amelyek apró, hagyományos építészetüket őrző falvakat kötnek össze a vadregényes erdőkkel.

A legmagasabb pont az Ivanščica-hegy (magyarul Ivaneci-hegy), amely a maga 1061 méterével a régió koronája. A csúcsról tiszta időben észak felé tekintve a szlovén Alpok vonulatai is kirajzolódnak, alatta pedig a horvát hátország hullámzó dombvidéke terül el. A kerékpárosok számára különösen kedvező a terep: a lankásabb részeken családi kirándulások tehetők, a meredekebb szakaszok pedig a komolyabb fizikai kihívást keresőket szolgálják ki. Az utak mentén kiépített pihenőhelyek és panorámás kilátópontok teszik teljessé a kirándulást.
A park területe messze többet nyújt a puszta természetnél, hiszen a horvát történelem meghatározó helyszínei bújnak meg a fák között. Itt található a Trakostyáni vár, amelynek alapjai a XIII. századig nyúlnak vissza. A kastély és a hozzá tartozó parkerdő, valamint a mesterséges tó látványa a romantikus építészet egyik legszebb európai példája. A várkastély múzeuma fegyvergyűjteményével és korhű berendezésével hiteles képet ad az egykori nemesi életről.

Trakostyán vára stratégiai jelentősége miatt egykor a Cillei család, majd Corvin János tulajdonában állt, mielőtt évszázadokra a Draskovich nemzetség székhelyévé vált. A Draskovichok a XIX. század közepén hajtották végre a legjelentősebb átalakítást, amikor a zord középkori védműveket neogótikus stílusú, reprezentatív lakóhellyé formálták. Az épület belső tereiben ma is megtekinthető az az értékes portrégyűjtemény, amely a család tíz nemzedékének tagjait ábrázolja eredeti környezetben.
Aki ennél is messzebbre utazna az időben, annak a Vindija-barlang kötelező megálló. Ez az európai jelentőségű régészeti lelőhely világhírű a paleolitikumból származó leleteiről és a neandervölgyi ember maradványairól. A barlang nem csupán geológiai képződmény, hanem egy olyan tudományos archívum, amely segít megérteni az emberi evolúció folyamatait.

A Vindija-barlangban talált leletek alapján a kutatóknak sikerült azonosítaniuk a modern ember és a neandervölgyiek közötti genetikai keveredés bizonyítékait. Az üregben talált csontmaradványokból vonták ki azt a DNS-mintát, amely alapvető fontosságú volt a Neandervölgyi Genom Projekt sikeres befejezéséhez. A helyszín különlegessége, hogy a felső paleolitikum idejéből származó tárgyi emlékek mellett nagy mennyiségű pleisztocén kori állati csontot, köztük barlangi medvék maradványait is feltárták.
A Zagorje-hegység Természetvédelmi Park tehát a természetvédelmi szempontokon túl a történeti folytonosságot is hirdeti, ahol a paleolit leletek és a középkori várak egyetlen egységes táj részévé válnak. Zágráb közelsége miatt a park akár egy egynapos kirándulás keretében is felfedezhető, de a látnivalók sokasága miatt érdemes több időt szánni a vidék alaposabb megismerésére.
Nézd meg az alábbi videóban is a gyönyörű Zagorjét:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.