Felfedeztük a Plitvicei-tavak csodáit

A Plitvicei-tavak és Slunj csodái

Horvátország egyik legismertebb turistamágnese, a Plitvicei-tavak Nemzeti Park nem véletlenül az UNESCO Világörökség része 1979 óta. De mielőtt meglátogatnánk, érdemes egy rövid kitérőt tenni Slunjba, a tündérek birodalmába, amit a Plitvicei-tavak előszobájaként tartanak számon, ugyanis számos apróbb, de annál látványosabb vízesésben gyönyörködhetünk, amelyek anno vízimalmokat működtettek.

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park a D1 Zágráb – Split országút mentén található, Bosznia-Hercegovina közelében, Szluin és Korenica között. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A tavak felszíne összesen 2 km². A zöld hegyekkel körbeölelt tórendszert több folyó összefutása hozta létre. A tavak Felső- és Alsó-tavakra oszlanak.

Mi délután, enyhén esős időben érkeztünk meg a park egyik bejáratához, ezért talán ennek is köszönhető, hogy viszonylag kevés turista volt a parkban. Nekünk a belépő ára benne volt az utazás árában, de gond nélkül meg lehet váltani a jegypénztárakban. Egy rövid erdei séta után, máris elénk tárultak az első sebes sodrású patakok és bár egész nap szemerkélt az eső, vízálló ruházatban nem volt zavaró, mert a látvány bőven kárpótolt, a hőmérséklet kellemes, 14 Celsius fok körüli volt.

Eleinte még több turistával kellett osztoznunk a keskeny, fából készült pallókon, de beljebb már eloszlott a tömeg. Mivel közvetlenül a patakok felett ívelnek át a pallók, folyton nedvesek, ezért érdemes nem csúszós, gumi talpú és vízhatlan cipőben nekivágni az útnak.

Karsztforrások is bőven fakadnak a területen, amelyek annyira tiszták, hogy bátran ihatunk is belőlük. Mi is kipróbáltuk, igazán finom volt az íze és annak ellenére, hogy nekem nagyon érzékeny a gyomrom, semmi bajt nem okozott.

Mi szerencsések voltunk, mert a Felső- és az Alsó-tavakat is be tudtuk járni. A két helyszínt egy nagyobb tó köti össze, amelyen oldalt nyitott elektromos kompok járnak, így folyamatosan lehet gyönyörködni a tájban.

A Plitvicei-tavak élővilága

Nehéz leírni szavakkal ennek a földi paradicsomnak a szépségét. Az ember folyton kapkodja a fejét, és amikor azt hiszi, hogy ennél szebbet már nem láthat, jön egy következő vízesés vagy egy még zöldebb tavacska, amelynek teljesen le lehet látni az aljáig. A tavakban halak élnek: sebes pisztráng, domolykó, vörösszárnyú keszeg és csuka. A vizeknél állandó látogató a szitakötő, de ha szerencsénk van, láthatunk szalamandrát is. A kristálytiszta vizekben vidra is él, de éjszakai állat lévén nappal nem nagyon merészkedik elő az emberek közé.

A park jelképe a barna medve, amely farkasokkal és hiúzokkal osztja meg az óriási, háborítatlan erdőket, amelyekben tilos a fakitermelés. A becslések szerint a környéken körülbelül 1000 barnamedve él, és nemrég egy helyi férfit meg is támadott egy. A medve és az ember közötti összetűzések nagyon ritkák arrafelé, a medvék pedig nem merészkednek az emberek által látogatott tavakhoz, hanem a park távolabb eső erdeiben élnek.

A nemzeti parkban számos barlang is található, többnek láttuk is a száját a vízesések alatt. Ezek a csodálatos természeti képződmények a lehető legváltozatosabb kinézetűek és magasságúak. Itt található Horvátország legmagasabb vízesése is, a Veliki-vízesés, amelynek legmagasabb tagja 87 méteres magasságból zúdul le több különálló vízfolyással.

A Plitvicei-tavak duzzad az élettől, virágzik a flóra és a fauna, olyan mesebeli táj ez, amit egyszer az életben mindenkinek látnia kell! Az utastársaink zömében 60 év feletti emberekből álltak, még is gond nélkül teljesítették az összesen 10 kilométeres távot, mert a kijelölt úton haladva nincsenek jelentős szintkülönbségek. Vagy csak egyszerűen megfeledkeztek a fizikai fájdalmaikról, mert betöltötte a lelküket a természet magával ragadó szépsége.

Ha tovább szeretnél gyönyörködni Horvátország gyöngyszemében, nézz bele az alábbi videóba: