Így ünnepelték a Stonehenge-nél a nyári napfordulót

Idén is több ezren gyűltek össze a Salisbury-síkságon az ősi Stonehange-nél, hogy megünnepeljék a nyári napfordulót. A druidák mai követői és a new age hívei, valamint a számtalan kíváncsiskodó minden évben megünneplik a mítikus köveknél a pogány napfordulót.

A napfordulók rendkívül fontos ünnepek voltak a druidák és más pogányok életében, akik számára Stonehenge templom, de a „civil" látogatók számára ez sokáig nem volt ilyen vonzerő.

Az elmúlt években újra egyre népszerűbb lett ez az ünnep, amire a világ minden tájáról több ezer látogató érkezik. Sokan közülük a természeti vallások hívei, amelyet az öltözékükkel és a különböző rituálékkal is kifejeznek.

A Stonehenge története

A körkörösen elrendezett monumentális homokkőoszlopok a világörökség részét képezik. Az építmény 52 homokkőtömbjét kb. i. e. 2500-ban állították fel Wiltshire-ben. A legmagasabb közülük 9,1 méteres, a legnehezebb körülbelül 30 tonnát nyom.

A kutatók már korábban megállapították, hogy a Stonehenge kövei a Wales nyugati partvidékén található kőbányákból származhatnak, a radiokarbonos mérések azonban több évszázados különbséget mutattak a bányászat és a Stonehenge-i építkezések között. Eközben 2017-2018-ban feltárták a Waun Mawn nevű ősi emlékmű egy részét, melyhez egy Stonehenge-hez méreteiben is hasonló kör is tartozott, ugyanolyan tájolással, ám hiányzó kövekkel.

A kutatók becslései szerint ezt a műemléket i. e. 3400 és 3200 között emelték, majd 300 vagy 400 évvel később eltávolították, körülbelül akkor, amikor megkezdődtek az első építkezések Stonehenge-ben. A tudósok úgy vélik, Waun Mawn szétszedése és Stonehenge felépítése egy nagyobb vándorlásnak volt része, melynek keretében az emberek a Preseli-dombokról a Salisbury-síkságra költöztek. Ezt támasztják alá a Stonehenge-ben talált emberi és állati maradványok is, melyek arra utalnak, hogy korábban a tengerparton éltek.

Ugyanakkor a radiokarbonos mérések és pollenelemzések arra utalnak, hogy a Waun Mawn-kör felszámolása idején a Preseli-hegységben véget ért a mezőgazdasági termelés és megszűnt az emberi tevékenység, bár a kutatók azt nem tudják, miért mentek el innen a lakosok. Úgy vélik, az elvándorlók azért helyezték át a köveket, hogy szimbolikusan kapcsolatban maradhassanak a múltjukkal - vagy az őseikkel, akiknek felhatalmazására szükségük volt ahhoz, hogy új életet kezdhessenek egy új helyen - írja a sciencemag.com.

Klímaaktivisták nemrég megtámadták a köveket, íme a videó az ostromról: