Idegenvezetőnk stílusosan öltözve, középkori ruhát öltve vár minket, hogy körbevezessen és egy kicsit meséljen nekünk a város történelméről, ami egészen az ókorig nyúlik vissza. A város mindig is fontos stratégiai helynek számított, mivel a Bécs és Velence közötti útvonalon fekszik.
A főtér már létezett a középkorban is. Itt láthatjuk Karintia egyik legnagyobb, reneszánsz kori nyolcszögletű szökőkútját, mely azonban csak később érkezett ide a tér egyik ékének. Érdemes közelebbről is megszemlélni a három atlantiszi istenséget ábrázoló szoborcsoportot: az egyik figura két karral tartja a kutat, mely a kézművesekre utal, a másik, amelyik a fejével tartja, a tudósokat jelképezi, a harmadik alak pedig, mely egyik kezével és a fejével is támasztja, egyesíti a két típusú istenséget.
A főtérről indulva mintha a középkorban sétálgatnánk: meseszerű, takaros, régi cégérekkel díszített színes házak között szűk utcák kanyarognak. Sok, 15. században épült házat láthatunk, tökéletesen megóvott állapotban. Az itteni, mintegy 5000 lakos is hozzájárul a látványhoz: zöldellő kertek, formára nyírt bokrok láthatók mindenfelé. Ennyi szépség láttán egyszerűen eláll az ember lélegzete.
A 13. század végén meg kellett erősíteni a várost a betörni készülő ellenséges hadakkal szemben, ekkor városfalakat, tornyokat, kapukat építettek az óváros köré. A város magasabb pontjain fekvő erődítmények is ekkor lettek kialakítva, köztük Petersberg vára, mely egy magas sziklán áll, és jól látható a város főteréről is.
A vizesárok mentén húzódó városfal mellett a folyóparton sétálva egy középkori fabódé rekonstrukciójánál akadunk meg, melyben egy vasketrec áll. Idegenvezetőnktől megtudjuk, hogy a Bäckertauche-ba olyan pékeket zártak és merítettek a vízbe, akik valamilyen módon megpróbálták becsapni a vásárlóikat. Például, ha mást kevertek a tésztába, mint kellett volna, vagy kevesebbet mértek ki belőle. Akiket emiatt feljelentettek, azokat színházi látványosság keretében eresztették a vízbe. Itt többen is elmélázunk azon, hogy a pékek helyett most kiket zárnánk oda, mert nem végzik rendesen a munkájukat...
Kicsit tovább haladva egy fémből készült, hatalmas kereket láthatunk, melynek szélén emberi figurák láthatók. A művészeti alkotás, - melyet időnként bekapcsolnak, hogy foroghasson, - az élet körforgását igyekszik jelképezni, a születéstől a halálig.
A vizesárok mentén folytatva utunkat a 800 éves Domonkosok templomához érkezünk, mely 74 méter hosszúságával Karintia leghosszabb templomaként dicsekedhet. A régebbi, megmaradt részén még láthatjuk a román stílus jegyeit, és megcsodálhatjuk a későbbi, gótikus építészete jellemző hatalmas üvegablakait is, melyeken keresztül beárad a fény a templomba. A templom csodás akusztikájáról pedig a saját fülünkkel is meggyőződhetünk, amikor idegenvezetőnk a szószékről énekelni kezd.
A városban néhány éve egy olyan történelmi kísérlet folyik, amelynek az a célja, hogy felépítsenek egy középkori várat, de itt jön a bökkenő: csak középkori módszerekkel! A fa, kő, homok és mész felhasználásával épülő várhoz lovakkal vontatta szekerekkel szállítják az építőanyagot és az építkezéshez is középkori felszerelést használnak.
Döbbenetes elképzelni, hogy a várat már 2009 óta építik, és a tervek szerint csak 2048-ban lesz kész!
A mintegy 4000 m²-es területen tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók, és megnézhetik a középkori kézművesek munkáját is.
Aki odavan a középkori látnivalókért, Friesachban jól fogja érezni magát. A történelem szerelmesei számára azt javasoljuk, ha tehetik, július látogassanak el ide, (idén a hónap utolsó hetében), amikor a város kiemelt eseménye, az éves Friesachi Középkori Fesztivál zajlik, mely egyedülálló lehetőséget kínál a város középkori örökségének megtapasztalására. Ilyenkor a városlakók is korhű ruhát öltenek, és ünnepségeken emlékeznek meg a város múltjáról.
A városban tett sétánk után érkezünk vissza a főtérre, melynek egyik „kötelező" látnivalója a híres cukrászda, melyben több mint 105 éve generációról generációra átadva a tapasztalatokat és recepteket készítik a mennyei édességeket. A cukrászda több részből áll: a tulajdonosok által tervezett és beendezett bemutatóteremből, melyben a csokoládé történelmi jelentőségén és termesztésén túl a cukrászdát birtokló család életébe is belepillanthatunk.
A tortaműhelyben naponta több mint 30 különböző süteménykompozíciót állítanak elő frissen, adalékanyagoktól, színezékektől, tartósítószerektől és ízfokozóktól mentesen, melyeknek fantasztikusan csokoládésnak, légiesen könnyűnek és gyümölcsösen elegánsnak kell lenniük. Annyit elárulhatok, hogy már a látvány is csodálatos, és nagyon nehéz választani a szebbnél szebb süti között!
A cukrászda nem csak süteményekkel kényezteti a betérőket, hanem saját márkás csokoládékkal is. A kicsi, de minőségi manufaktúránkban minden egyes csokoládét kézzel készítenek, és maguk is a csomagolják be egyenként.
Naponta több mint 55 különböző fajta, kézzel készített töltött csokoládé kerül ki a pultokra, melyeket mi is becsülettel letesztelünk. Elárulhatom, hogy egyöntetűen arra jutunk: a süteményeik és a csokoládéik is mennyeiek, így aki eljut ide, a városnézés után, extra ízélményben lehet része.
Újságírónkat az Österreich Werbung és a Kärnten Werbung utaztatta és látta vendégül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.