Föld alatti kaland: Lenyűgöző alagutak Európa-szerte

A svájci Gotthard Base Tunnel

57 kilométerével a Gotthard Base Tunnel a világ leghosszabb és legmélyebb vasúti alagútja, amely nem tévesztendő össze a rövidebb, 19. századi Gotthard-alagúttal (Gotthard Tunnel). Ezt az epikus mérnöki bravúrt 2016-ban nyitották meg az Alpok alatti vasúti teherforgalom fellendítésére. De a nagy svájci városokat összekötő vasútvonal mára már utasokat is szállít a mintegy 2450 méteres mélységben.

Lærdal alagút, Norvégia

Norvégia földrajzi adottságai miatt nélkülözhetetlenek az alagutak, amelyek a tengerparti városokat kötik össze a partvonal számtalan szigetével. Az ország egyik legkülönlegesebbje mégis a szárazföldön futó Lærdal-alagút (Lærdalstunnel), amely a világ leghosszabb közúti alagútja. A 24,5 kilométeres alagútnak köszönhetően ez a leggyorsabb útvonal Oslo és Bergen között.

A mérnökök tudatában voltak annak, hogy a 20 perces autóúton könnyű elveszíteni a koncentrációt, ezért hat kilométerenként kamrákat vájtak a sziklába, amelyeket a napfelkeltét utánzó speciális kék és sárga fényekkel világítanak meg.

Csatorna-alagút, Egyesült Királyság/Franciaország

Az Egyesült Királyság és Franciaország közötti tenger alatti összeköttetés tervei több mint 200 éves múltra tekintenek vissza. Az 50 kilométer hosszú alagút végül csak 1994-ben nyílt meg hat évnyi építkezés után, és mintegy 75 méterrel fut a tengerfenék alatt.

Ma már alig több mint két óra alatt Londonból Párizsba érhetünk a Csatorna-alagútnak köszönhetően. Az autók nem hajthatnak végig az alagúton, de az angliai Folkestone kikötője és a francia Calais között közlekedő vonat a gépkocsikat is átszállítja.

Langjokull-gleccseralagút, Izland

A világ legnagyobb mesterséges jégszerkezeteként számon tartott Langjokull-gleccseralagút kétórás autóútra található a fővárostól, Reykjaviktól, és mélyen bekanyarodik Izland második legnagyobb gleccserébe. Az alagút érdekessége, hogy minél mélyebbre megyünk a csúszós mélységbe, annál kékebb lesz a jég, amely a korától függően változtatja az árnyalatait.

Az alagútban idegenvezetők vigyáznak, hogy ne bukdácsoljunk a csúszós jégen, és arról is mesélnek, hogyan keletkezett a jég, és mit hoz a jövő ezeknek a természeti jelenségeknek.

Drammen-spirálalagút, Norvégia

Először 1961-ben nyitották meg Norvégiában a Drammen spirálalagutat, majd 2020-ban felújításon esett át. Ahogy a neve is sugallja, ez nem egy átlagos, A pontból B pontba vezető vízszintes vájat a földben, hanem a parkolókhoz hasonló emelkedő spirál, amely hat teljes kanyar után 180 méter magasan emelkedik ki a földből. Innen a környező hegyekre és erdőkre nyíló kilátásban gyönyörködhetnek a látogatók.

Az 52 Alagút Útja, Olaszország

A Strada delle 52 Gallerie, vagyis az 52 Alagút Útja a 20. század egyik legnagyobb katonai vívmánya. Az olasz katonaság és helyi munkások építették 1917-ben mindössze 10 hónap alatt, hogy átvágják a Monte Pasubio sziklatornyokkal, mély kanyonokkal és meredek sziklafalakkal tűzdelt déli oldalát. Az alagút funkciója az volt, hogy lehetővé tegye az öszvérek és az emberek számára az áthaladást az osztrák-magyar tüzérség hatósugarán kívül.

Ma egy egész napos túra keretében mind az 52 alagúton át lehet haladni, a kirándulás során pedig azt is megtudhatjuk, hogyan készült el ilyen rövid idő alatt ez a csodálatos szerkezet.

Forrás: CNN, a címlapkép forrása: Grisha Bruev/Shutterstock