Félelmetesen szép természeti csodák Norvégiában és Izlandon

Európa legnagyobb jégsapkája Izlandon található. A Vatnajokull gleccser több mint 5000 négyzetméternyi területet foglal el, és több mint 914 méteres lezúduló mélységgel büszkélkedhet. Ez a gleccser aktív vulkánokat rejt, hasonlóan az Eyjafjallajokull gleccserhez, amelynek 2010-es kitörése teljesen befagyasztotta a turizmust a vidéken.

Vatnajokull olyan nagy, hogy még az űrből is látható. Ha a bejárására vállalkozunk, válasszunk hómobilt, vagy egy jeges, sziklás gleccserre szabott dzsipet.

Izland másik csodás természeti szépsége a Thingvellir Nemzeti Park, ami az ország délnyugati felén található és az UNESCO világörökség része, mivel történelmi, kulturális és geológiai szempontból is nagy jelentőséggel bír. Ha itt túrázunk, akkor a Közép-Atlanti-hátság mentén szemtanúi lehetünk annak, ahogy a Föld tektonikus lemezei elmozdulnak és széthúzódnak azon a ponton, ahol az európai és az amerikai lemezek találkoznak. Ennek köszönhetően a park egyik fele Amerikához, a másik fele pedig Európához tartozik.

A hatalmas erők mind a mai napig mozgásban vannak. Az itt keletkező intenzív hő hozza létre azt a nyomást is, ami a Strokkur gejzírért felelős; vizet és gőzt lövellve 30 méter magasságba. Ezzel a fajta természetes energiával melegítik a híres Blue Lagoon Spa medencéit is.

A Myvatn-tó Izland északi részén terül el, és nemcsak egy egyszerű tó, hanem egy olyan szokatlan helyszín, ahol vulkánok, fortyogó sárral teli medencék, és furcsa sziklaalakzatok váltják egymást. A Cathedral nevű boltíves barlang pedig már csak ráadás. Bizarr körülmények ide vagy oda, virágzó élővilággal találkozhatunk, ha ide ellátogatunk, mivel egész Európán belül itt található a legnagyobb madárfaj gyűjtemény.

A norvég fjordok változatossága

Norvégia a Fjordok Földjeként is ismert, mivel az ország nyugati partja mentén megannyi szokatlanul magas felú öböl található. Összesen 200 festői fjordot találhatunk itt, de az ország többi részét is feltérképezve a norvég fjordok száma több mint 1000. Ezek közül körübelül 10-et folyamatosan érintenek a tengerjáróhajók, így nem csoda, ha nehéz választani közülük.

A Visit Norway oldal szakértője, Oyvind Heen, aki egész életében a norvég fjordokat tanulmányozta és be is járta őket hegyet mászva, kajakkal és biciklivel (meg egyéb más módon), arról mesélt kedvenc fjordjainak összefoglalójában, hogy a hatalmas és hosszú, mindenki által ismert fjordok mellett rengeteg mellékágat is találni. Ezek a mellékágak pedig sok esetben szebbek, mint a tengerjárók által látogatottak.

Érdekesség, hogy a Geirangerfjord, az Aurlandsfjord, a Naeroyfjord, és a híres Lysefjord, mind ilyen mellékág. De a szakértő ajánlja még a Romsdalsfjordot, a Nordfjordot, a Sognefjordot, és a Trollfjordot is északon. A Sognefjord érdekessége, hogy 1829 méteres magasságával a bázisugrók egyik kedvenc helyének számít. Az itteni ugrók akár a 193 km/h-ás sebességet is elérhetik zuhanás közben, miután alávetik magukat a csipkézett sziklaszirtekről.