A hatalmas és büdös, óriás bűzvirág (Rafflesia arnoldii), a Föld legnagyobb ismert virága. Tudományos nevét az egykori brit gyarmat, Szingapúr alapítójáról, Sir Stamford Rafflesről és az őt Délkelet-Ázsiába elkísérő botanikusról, Joseph Arnoldiról kapta. A növény, melynek nincs se gyökere, se szára, se levele, a Maláj-félszigeten és a Szunda-szigeteken honos. Úgy tud életben maradni, hogy a trópusi kúszónövényeken élősködik.
A gazdanövény kérgét áttörő bimbók kifejlett állapotukban akár 11 kilót is nyomhatnak. Ahhoz, hogy megnőjenek, körülbelül tíz hónap kell, ezután pedig 5-7 napig nyílik a virág, ami rothadó húsra emlékeztető szagot bocsájt ki magából, hogy magához vonzza a döglegyeket a beporzás érdekében. A fenti képen látható kifejlett virág átmérője egy méternél is nagyobb lehet, és a szirmai között kialakuló kehely akár 6-8 liter esővíz tárolására is képes.
A világ legritkább virágját csupán két helyen csodálhatják meg a virágok rajongói. A Middlemist's Red névre hallgató kaméliát John Middlemist angol kertész csempészte be Kínából a Brit-szigetekre, még 1804-ben. Az örökzöld cserjék és az egzotikus virágok akkoriban különleges és vágyott luxusterméknek számítottak a szigetországban.
A csempészés pozitív hozadéka az lett, hogy a Middlemist's Red túlélt a hűvös Angliában, viszont őshazájában időközben teljesen kipusztult. Mára csupán két ismert lelőhelye ismert a világon. Az egyik az Egyesült Királyságban található Chiswick House-üvegház, a másik pedig Új-Zélandi magánkert.
Hát a képeket elnézve – egy olyan virág kedvelő laikus számára, mint e cikk írója – nem tűnik szép virágnak a Friedrich Welwitsch-ről elnevezett velvícsia (Welwitschia mirabilis). Viszont tény, hogy ennek ellenére turisztikai látványosság.
Az egyedülálló növény a dél-afrikai Namíbia területén él, ott ahol szinte semmi nem terem meg a kopár vidéken; ez a furcsa növény viszont igen. Welwitsch, az osztrák botanikus Angolában azonosította az első példányt. Első ránézésre semmi különös nincs a „sivatag polipjában", ám ha közelebbről megnézzük, látszik, hogy csupán két levelet hajt.
Ezek pedig soha nem hullanak le, és a növény egész életében növekednek. Idővel eltörnek, összetekerednek és lerongyolódnak. A növény formája segíti lehűteni a gyökereket még akkor is, ha a talaj hőmérséklete eléri a szélsőséges értékeket. Legöregebb példányai akár kétezer évesek is lehetnek.
Az egzotikus orchideák változatossága lenyűgöző, a fajon belül a legkülönfélébb variánsok is kialakulhatnak. A mediterrán területeken áprilisban virágzó, 50 centiméteres meztelen férfi orchidea egy ezek közül. Amint közelebbről is menézzük az apró virágokat, az első pillanatban megértjük, miért is kapta az Orchis Italica a találó becenevét.
Mintha több tucat, riadtan és pucéran rohangáló férfit látnánk egy rakáson. Nem csoda hát, hogy az ókori és középkori gyógyítók is úgy hitték, hogy a növények varázserővel ruházzák fel a férfiakat.
A kizárólag a Duna-Tisza közi homokhátságon élő tartós szegfű (Dianthus diutinus) a világ egyik legritkább vadvirága, fajmentési programja 2007-ben indult el.
Egyedszáma a millennium elejére 20 ezer tő alá csökkent, elsősorban azért, mert megfogyatkoztak a számára otthont nyújtó nyílt homoki gyepek. Bár a fajtamentő munka során a számuk megötszöröződött, egyetlen tövének természetvédelmi értéke ma is 250 ezer forint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.