Felavatták az első Louvre múzeumot Franciaországon kívül

Felavatták Abu-Dzabiban szerdán este a Franciaország határain kívüli első olyan múzeumot, amely a párizsi Louvre nevét viseli – írja az MTI.

A Louvre Abu Dhabi-t „az arab világ első univerzális múzeumának", valamint „a nyitottság és a tolerancia" jelképének szántak a kezdeményezők, Párizs és Abu-Dzabi emírség.

„Vallásaink, civilizációink elpusztíthatatlan kapoccsal kötődnek egymáshoz" - jelentette ki a múzeumban összegyűlt vezetők, közöttük muszlim arab méltóságok előtt. "Bárki, aki azt akarja elhitetni, hogy az iszlám más monoteista vallásokat elpusztítva építkezik, hazudik" - mondta beszédében a francia elnök, Emmanuel Macron a megnyitón. A párizsi Louvre különleges fényfestéssel üdvözölte testvérmúzeumának megnyitását. Nézzék csak:

A pazar létesítményt szombattól veheti birtokba a nagyközönség, amelyet négy napon át koncertek és táncelőadások várnak a vatonatúj létesítménybe.

Ez az első az Egyesült Arab Emírségek fővárosában a Szaadíjat szigetére tervezett múzeumok közül, a Louvre-t a Guggenheim és a Zajed Nemzeti Múzeum követi majd.

A 2008-ban Pritzker-díjjal kitüntetett Jean Nouvel francia építész által tervezett múzeumban a látogatók megérthetik a különböző kultúrák kölcsönhatásait az őskortól napjainkig.

A múzeum példa nélküli megoldásokkal hangsúlyozza az univerzális témákat és a civilizációk közötti kölcsönhatásokat, ahelyett, hogy stílusok vagy civilizációk szerint osztályozná a kiállított tárgyakat.

Az épületegyüttesben 55 fehér, az arab óvárosok ihlette épület áll. A múzeum kétharmadára 180 méter átmérőjű kupola borul, árnyékot biztosítva és csökkentve az energiafogyasztást.

Az emírségekben hagyományos tetőként használt, egymásra terített pálmaleveleket utánzó kupola ezüst csipkére hasonlít. A kupola nyolcrétegű, szűri a napfényt. A rozsdamentes acélból készített négy külső réteget és a négy belsőt vasszerkezet választja el egymástól, a napfény egyfajta fényesőként hatol át a kupolán, mint az arab épületekben található díszes rácsokon.

Az eredetileg 600 millió euróra (187 milliárd forint) tervezett, de végül másfél milliárd eurót (470 milliárd forint) elérő költségeket Abu-Dzabi állta a Franciaországgal 2007-ben aláírt szerződés értelmében.

A 30 évre megkötött szerződés értelmében 1 milliárd euró fejében Párizs, amelyet a 12 köztulajdonban lévő neves francia múzeum közös szervezete, az Agence France-Muséums képvisel, a szakértelmet bocsátja rendelkezésre, műtárgyakat kölcsönöz és ideiglenes tárlatokat rendez. Csupán a Louvre nevének használatára adott koncesszió 2037-ig 400 millió eurós bevételt jelent a párizsi múzeumok számára.

A múzeum kiállítási terei 8600 négyzetméter felületűek, ebből 6400 négyzetméteren találhatóak a múzeum képtárai, 2000 négyzetmétert tartanak fenn az időszaki kiállításoknak és 200 négyzetmétert egy gyermekek számára berendezett múzeumnak.

A francia múzeumok a nyitástól számítva tíz éven át önkéntes alapon – legfeljebb kétévi időtartamra – műveket kölcsönöznek a múzeumnak.

A múzeum állandó gyűjteménye mintegy 600 műtárgyból áll, közülük 200 már a nyitástól látogatható. Ezek között van Édouard Manet Le Bohémien című képe és az időszámítás előtti III. évezred végéről vagy a II. évezred elejéről származó afganisztáni fogadalmi istennőszobor, a Baktriai hercegnő.

Az első évre 13 francia múzeum kölcsönzött ki műveket, közöttük van Leonardo da Vinci La Belle Ferronniere című festménye a Louvre-ból, Vincent Van Gogh önarcképe a Musée d'Orsay-ből és egy II. Ramszeszt ábrázoló szobor a Louvre-ból.

A Louvre Abu Dhabi a Közel-Keletről származó antik műkincseket és antik tárgyakat is bemutat, közöttük egy több mint 8000 éves, Jordániából származó monumentális kétfejű mellszobrot és egy Szaúd-Arábiából származó, 350 ezer éve készült prehisztorikus kőszerszámot.