
A kocsmakalauz szerzői – James Moore és Paul Nero – kitérnek a fél évezreddel ezelőtti italozási szokásokra, a hajdanán fogyasztott ételekre, azok felszolgálásának módjaira, az ivók társadalmi rangsorolására és még történelmi szószedettel is ellátták művüket. Ebből megtudható egyebek közt, hogy az alkoholistát hajdanán "sörlovagnak" hívták, a rendkívül ittas embert "oroszlánrészegnek", a hazárdjátékost pedig "könyökrázónak" – feltehetően a poharas kockázás jellegzetes mozdulata okán.
A kocsmákat alapvetően három kategóriába sorolták. A harmadosztály volt a legalja, és ennek megfelelő volt vendégkörük társadalmi rangja is. Sörházaknak hívták őket, tilos volt borral szolgálniuk, étekből is csak nagyon egyszerűeket kínáltak. Ezek a "talponállók" adták a kocsmák zömét, ivóeszköztáruk cserép- vagy fakupákból állt.
A másodosztályba a tavernák tartoztak, ezekben bort is mértek, és fedeles fa- vagy fémkorsókból ihattak vendégeik. Az első osztályba a fogadók tartoztak, amelyekből egyre több lett a század folyamán a kereskedőréteg általános gazdagodásának köszönhetően. A fogadókban volt a legszélesebb ételkínálat, a londoniakban egészen egzotikus fogások is akadtak. A tányérok ekkoriban még zömmel fából készültek, ugyanakkor egyes fogadók már villával is előrukkoltak. Nem mindenhol arattak sikert: ezt az evőeszközt Anglia egyes vidékein férfiember nemigen használta, ha nem akarta, hogy kinevessék nőies kényeskedésért.
Ami az ivászat mértékét illeti, egyes feljegyzések alapján heti 17 pint – 7 liter – sör volt az átlagos. Ezzel szemben ma az átlag két liter, viszont a hajdani sör feltehetően valamivel alacsonyabb szesztartalmú volt. Akad olyan kocsmai feljegyzés is, amely szerint anno az alkalmankénti átlagfogyasztás volt két liter, de a nagyivók nem adták lejjebb napi négy liternél. A dohányzásról is találtak feljegyzéseket. A század folyamán egyre népszerűbbé vált, és a hatóság nem nézte jó szemmel, igyekezett azt kitiltani. Nem a kocsmázók egészsége izgatta a hatóságokat, hanem a tűzveszély – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap cikkében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.