Gazdaságos roncsmerülés, bentlakásos cápatúra

Noha vannak, akik szerint a búvárkodás a gazdagok kedvtelése, ez nem feltétlenül van így. Magyarországhoz viszonylag közel eső országokban is vannak vonzó merülőhelyek, ahol feltétlenül megéri egyet-kettőt csobbanni. A Divecenter.hu munkatársa a Travelónak készített összeállításában néhány régi és új favoritot sorol fel.

1. Egyiptom

A Vörös-tenger minden politkai, gazdasági változás dacára nyerő az ár-érték arányt tekintve. Egész évben elég meleg a víz a búvárkodáshoz, de a rutinosabb búvárok késő tavasztól az ősz végéig terjedő időszakot kedvelik a legjobban, amikor 25-29 fokos a tenger. Általában Dahab, Sharm El Sheikh és Hurghada városát választják azok, akik a szárazföldön töltött esték mellett néhány napot a víz alatt töltenének. A korallzátonyok élővilága ezen városok körében is színes és mozgalmas, ráadásul a némileg kevesebb ide érkező turista miatt lassacskán elkezdtek regenerálódni a sokat merült helyek. Néhány hotel előtt olyan szép korallok vannak, hogy egy maszkkal és légzőcsővel felszerelt kezdő is fantasztikus dolgokat láthat. Aki intenzív búvárélményre vágyik, az inkább a búvárszafarikat részesíti előnyben: egy tengeren töltött hét teljes ellátással, 20-22 merüléssel akár már 260-270 ezer forinttól elérhető. Több magyarok által üzemeltetett hajó is szeli a Vörös-tenger habjait, amik északtól délig több útvonalat (roncsos, zátonyos, stb.) kínálnak. A nyílt tengeri zátonyoknál sokkal nagyobb esély van mantát, cápát, delfint látni - nem csoda, hogy számtalan búvár kedvenc úticélja Egyiptom. A politikai változásoknak egyelőre nincs kihatása a búvárturizmusra, az ország jelenleg is biztonságos.

2. Horvátország

Az Adriai-tenger volt az első olyan úticél, amit a magyar búvárok még fél évszázaddal ezelőtt elkezdtek felfedezni maguknak. Akkor persze még Jugoszlávia része volt a horvát partszakasz, és a készülékes merülésnek is maroknyi ember hódolt, ám hiába telt el sok idő, ma is nagyon sok magyar (és nem magyar) búvár érkezik az Adriára. A fő érvek közé tartozik az, hogy autóval lehet menni, tehát nincs súlykorlát, rengeteg a színvonalas búvárbázis melyek közül párat magyarok üzemeltetnek, és a hosszú partszakaszon változatosak a merülési lehetőségek. A drágának számító Isztriától délre a Kvarner-öböltől egészen Dalmáciáig megfizethető a merülés, nagyjából 25 euróval lehet kalkulálni. Az olcsóbb önellátó apartmanok foglalásában akár a bázisok is tudnak segíteni, elő- és utószezonban pedig igazán kedvezőek az árak. A magyar szolgáltatók miatt sok honfitársunk nevez be itt egy próbamerülésre vagy egy tanfolyamra, hogy a tengerben tehesse meg első uszonycsapásait. A fő ellenérv az Adriával szemben az, hogy az élővilág nem annyira színes, és a tenger is hűvösebb: hiába 26-27 fokos a víz a felszín közelében nyáron, 20 méter alatt ekkor is kell egy vastag neoprénruha mert a különbség akár 10 fokos is lehet.

3. Málta

A Földközi-tenger igazi gyöngyszeme a kis szigetország. A helyiek felismerték a búvárturizmusban rejlő lehetőségeket, sok helyen népszerűsítik az ország adottságait, hajókat süllyesztenek hogy mesterséges roncsként vonzzák a víz alatti világ szerelmeseit, és a szabályok sem túl szigorúak. Megfelelő képzettséggel rendelkező búvárok akár önállóan is merülhetnek, ezért a vezetett merülések ára sem túlzó, csomagtól függően 25-30 euro. Málta elég kicsi ahhoz, hogy a búvárbázisok a sziget bármely pontjáról vállaljanak transzfert, tehát elég telefonon vagy emailben felvenni a kapcsolatot a szimpatikus bázissal, és a megbeszélt nap reggelén várni fog a palackokkal és felszerelésekkel megrakott furgon a vendégekre. A víz nyáron mélységtől függetlenül meleg, van a sziget körül mesterséges zátony, második világháborús hajó és repülő roncsa, akadnak szép üregek is- az is minden nap új élménnyel gazdagodhat, aki sokat szeretne merülni a nyaralás alatt. Mivel mindenki beszél a szigeten angolul, tájékozódni és eligazodni nem jelent nehézséget, és a felszínen szintén van mit nézni, a lovagrend várától a gigantikus őskori emlékhelyekig.

4. Ciprus

Máltához nagyon hasonló adottságokkal rendlkező szigetország Ciprus, amelynek déli, görögök lakta fele az EU-tagja, és ide két fapados cég is indít járatokat (Wizzair, Ryanair). A turisták a kettéosztott fővárosban szoktak átsétálni egy kis ismerkedésre a török oldallal, de a többségük inkább a tengerparton tölti az időt. A víz még télen sem hideg, nyáron pedig kifejezetten jó itt a strandolás és a búvárkodás egyaránt. A legnagyobb vonzerőt a Larnacától 15 perc hajóúttal elérhető óriási, 178 méteres roncs, a Zenobia jelenti: ez a hajó akkora, hogy egy merülés alatt körbe sem úszható. Nem egy bázis van, ami 6-10 merüléses csomagot kínál csak a Zenobiára. A hajó teljes rakományával a fedélzetén süllyedt el, a szerencsés búvárok még a Hungarocamion egyik elveszett kamionjára is rábukkanhatnak köztük. Természetesen, mint minden igazán népszerű hely a világon, a Zenobia is feláras, de az élmény megéri azt a kis plusz költséget: egy napos, két merüléses túra esetén 80-90 euro körüli összegre számíthatunk.

5. Görögország

Valamiért honfitársaink körében nem szokás ebbe az országba búvártúrákat tervezni, pedig ennyi szigettel, ilyen hosszú tengerparttal büszkélkedő helyen a merülés kézenfekvő programnak tűnik. A szigetek kavicsos öblei a felszínről nézelődő sznorkelesek körében is népszerűek, mert 2-3 méteres mélységben is sok kisebb-nagyobb halat látni. A búvárkodás szigetről szigetre változik, a Jón-tengerben található Korfu és Zakintosz környékén kicsit olcsóbb a merülés, ám a víz hidegebb nagy mélységben, míg Kréta vagy Rodosz kellemesebb ebből a szempontból, de drágább is. 1-2 merülés persze megfizethető, szigettől és bázistól függően 25-35 eurótól indulnak az árak, tehát egy családi nyaralás során is érdemes beiktatni a búvárkodást mint programot. Érdemes gondosan kiválasztani a bázist, mert Görögországban nem kevés a próbamerülőkre szakosodott cég, akik zsúfolt hajókon sekély, agyonmerült öblökbe viszik az összes vendéget, akár kezdők, akár rutinosak. Sokat elárul a bázisok honlapja, ha csak egy, nagyon nagy hajóval rendelkeznek, nem búvároknak ideális kisebb csónakokkal, akkor valószínűleg ugyanazt a célpontot kínálják mindenkinek.

6. Kanári-szigetek

Szinte alig ismert úticél a magyar búvárok körében a Spanyolországhoz tartozó, de az Atlanti-óceán keleti részén található szigetcsoport. Egész évben ideális az időjárás, a víz hőfoka 18-24 fok között mozog, tehát vastag búvárruhában télen éppen úgy merülőhető, mint nyáron. Az élővilág némileg eltér a Földközi-tengerétől: ami egyből feltűnik, az a halak nagyobb száma. Bizonyos pontokon óriási halrajokba lehet beúszni, máshol az aljzaton sürgő-forgó fenéklakókat lehet megfigyelni, és gyakori "merülőtársnak" számítanak a hatalmas ráják vagy a különféle murénák. Teljesen szokványos látvány a máshol igen ritkának számító angyalcápa, ami általában a tenger fenekén heverve tölti az időt, a búvárok megjelenésére fittyet hányva. Gyakorlatilag minden szigeten merülnek, de jellemzően a legváltozatosabb élményeket Gran Canaria kínálja. Néhány szigeten bálnanéző túrákon is részt lehet venni, és mivel ezek során a hajóról lehet megfigyelni a tengeri emlősöket, kicsik és nagyok ugyanúgy nagy élményekkel gazdagodhatnak. A szokásos Földközi-tengeri árakra lehet számítani, tehát nagyjából 25 eurótól indul egy merülés, a transzfer általában benne van az árakban.

A Kanári-szigetekre egyébként el lehet jutni charterrel, Bécsből induló fapadosokkal vagy átszállással, néha egészen jó áron. A szállások megfizethetőek, a 100 eurótól induló heti autóbérleti díjak pedig egyéni barangolásra csábítanak. Talán csak az a gond a szigetekkel, hogy biztonságos voltuk és korrekt áruk miatt igencsak népszerűek a nyugati turisták körében, de ha a két legforgalmasabbat, Gran Canariát és Tenerifét elkerüljük, akkor ezt a tényezőt is kiiktathatjuk a képletből. Fuerteventura hosszú, fehér homokos tengerpartjai, vagy a Lanzarote szigetén tett vulkántúra bőven kárpótolhat minket a népszerűbb szigetek látványosságaiért, és a merülés ezeken is tartogat meglepetéseket.