
Az értékes kulturális emlékek az egyesült Kína első uralkodójának, Csinsihuang (Qinshihuang) császárnak a sírjához tartozó, egyes számú aknából kerültek elő - számolt be a leletek megtalálásának körülményeiről és magukról a kincsekről Jüan Csung-ji (Yuan Zhongyi) neves kínai régész.
Jüan mindenek előtt a pajzsot emelte ki, mert - mint mondta - a terrakotta hadsereg három gödrében ez volt az első. A Csin-korabeli (Kr.e. 221-206) pajzs méretét tekintve is különleges, kétszer akkora, mint korábban talált bronz társai: 70 centiméter magas és 50 centiméter széles. Az egyik szekér jobb oldalán leltek rá.
2009-ben 102 agyagkatonát találtak, köztük nyolc tisztet és egy náluk is magasabb rangú katonát - emlékeztetett Hszü Vej-hung (Xu Weihong), a feltárást végző csoport vezetője. Mint mondta, a tisztek fegyverzete sokkal bonyolultabb volt, mint a közkatonáké, páncélzatuk finomabban kidolgozott és szebb.
A legutóbb talált és bemutatott katonák különlegessége, hogy gyakorlatilag valamennyiük díszítéséhez használtak színes festéket. A színek fakulását három okkal magyarázták a szakemberek: a katonák egy része vízben volt, másokat pedig tűz ért, a harmadik ok maga a Csin-dinasztiabeli festési technika hiányossága. A díszítés előtt felkent nyers lakk ugyanis idővel levált az agyagtestről.
A tavaly augusztusban megkezdett munkálatok során előkerült katonák színezett része élénkebb és épebb, mint a korábban megtaláltak esetében, bár a színes területek az arcokon és a katonák ruházatán meglehetősen kicsik. A katonák szemgolyója például fekete és bézs, de egy piros szemű is van köztük. Az új felfedezés megerősíti: valamennyi harcosnak egyedi kifejezésű arca van, és a színezésük is különböző.
A régészek beszámoltak arról is, hogy a császári mauzóleumtól délkeletre található lelőhelyen, a 9901. számú - 880 négyzetméter területű - aknában talált, rendkívül sérült agyagfigurák meglehetősen különböznek a korábbi leletektől. Az egyik alak például a bal kezét a jobbjával támasztja, míg egy másikat guggoló testhelyzetben találtak. A figurák egymással szemben helyezkedtek el, és érdekes módon az egyik sorban teltebbek, a másikban soványabbak álltak. A főalak egy fej nélküli, 2,2 méteres szobor volt, amely "fejestül" két és fél méter magas lenne.
A Pekingi Egyetem régészeti professzora, Csao Hua-cseng (Zhao Huacheng) valamennyi körülményt figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy ez az udvari csapat a császár túlvilági szórakoztatását szolgálta. Hogy mit adtak elő, az egyelőre kutatás tárgya.
Az 1974-ben véletlenül felfedezett kínai császári agyaghadsereg feltárásának harmadik fázisa, amely 2009-ben kezdődött, 2-3 évig tart még. Eddig három temetkezési gödröt tártak fel, és körülbelül 8 ezer életnagyságú katonát, illetve lovat találtak bennük. A feltárás harmadik fázisának részleteit eddig csaknem másfél millió látogató láthatta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.