Úgy tűnik, mégsem mítosz: aki sokat játszik videójátékokkal, gyakran jobban teljesít a munkahelyen

Játék vagy kifogás? Meglepő adatok

Egy felmérés szerint a videójátékosok közel fele úgy érzi, hogy a játék közvetlenül hozzájárul a munkahelyi teljesítményéhez. Minden második válaszadó azt állította, hogy a játék során olyan készségeket gyakorol, mint a problémamegoldás, a kommunikáció vagy akár a vezetői gondolkodás. Ezek pedig nem mellékes képességek: a munka világában pontosan ezekre van a legnagyobb kereslet.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mindez nem csupán önigazolás-e. Valóban jobb munkaerők a „kockák”, vagy csak megpróbálják elfogadhatóbbá tenni a képernyő előtt töltött órákat?

A munkaerőpiac pont ezeket a skilleket keresi

Kétségtelen, hogy a legkeresettebb készségek listáján általában olyan területek szerepelnek, mint a kommunikáció, az ügyfélkezelés, a menedzsment, a vezetés és a csapatmunka. A játékosok 57 százaléka azt mondja, hogy ezek közül több képességet is videójátékok révén sajátított el, és aktívan használja őket a munkája során.

Ez már túlmutat azon, hogy „jó érzés játszani”. A számok azt mutatják, hogy a játékosok által emlegetett készségfejlődés egybeesik a munkaadók elvárásaival.

A tudomány sem legyint

A jelenséget nem csak piaci felmérések támasztják alá. Daniel Wheatley, a University of Birmingham Menedzsment Tanszékének docense szerint a szabadidős tevékenységek során szerzett készségek igenis átvihetők a szakmai környezetbe.

Állítása szerint a tanulás nem áll meg a munkaidő végén. A videójáték olyan komplex hobbi, amely folyamatos döntéshozatalt, erőforrás- és időgazdálkodást, kommunikációt és problémamegoldást igényel. Ezek mind olyan kompetenciák, amelyek egy modern munkahelyen is kulcsszerepet játszanak.

Nemcsak ügyesebbek, kiegyensúlyozottabbak is

A kutatás egy másik érdekes aspektusra is rávilágít: a videojáték érzelmi hatásaira. A válaszadók közel fele boldognak érzi magát játék közben, sokan nyugalmat élnek meg, mások pedig kifejezetten izgalmasnak tartják ezt a tevékenységet.

Dr. Wheatley szerint ez szorosan összefügg a munkahelyi teljesítménnyel. A kikapcsolódás és a mentális regeneráció elengedhetetlen a kiégés és a krónikus stressz megelőzéséhez. A hobbik – köztük a videójátékok – segítenek eltávolodni a munkahelyi nyomástól, ami hosszú távon növeli a hatékonyságot és a koncentrációt.

Mit üzen ez a munkáltatóknak?

A kép egyre világosabb: a játék nem feltétlen az elkötelezetlenség jele, hanem akár a tanulás és a feltöltődés egyik formája is lehet. Azok a szervezetek, amelyek nyitottabban állnak a nem hagyományos készségfejlődési utakhoz, könnyebben találhatnak motivált, rugalmas és gyorsan tanuló munkavállalókat. A videojáték tehát nem csodaszer, de egyre inkább úgy tűnik: aki okosan játszik, az a munkahelyen is előnyből indul.