Évente több száz nő hal bele ebbe a betegségbe, pedig megelőzhető: erre hívja fel a figyelmet a Méhnyakrák Megelőzési Hét

PUBLIKÁLÁS: 2026. január 22. 12:30

Már javában zajlik az az európai kampányhét, ami a nőket érintő 4. leggyakoribb daganatos betegség tüneteire és megelőzésére hívja fel a figyelmet. Mutatjuk mit érdemes tudni a méhnyakrákról.

A Méhnyakrák Megelőzési Hétről

Magyarországon évente mintegy 1000–1200 nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, és ebből évente körülbelül 400 nő és fiatal lány veszti életét a betegség következtében! Bár a nőket érintő rosszindulatú daganatok közül ez a negyedik leggyakoribb megbetegedés, ennek ellenére még mindig kevesen ismerik a tüneteit és a megelőzésének lehetőségeit. Ezekre hívja fel a figyelmet a Méhnyakrák Megelőzési Hét.

Kiket érint ez a betegség a leginkább?

A nőgyógyászati daganatok közé tartozó méhnyakrák a méhnyak hámsejtjeinek rosszindulatú elváltozása nyomán fejlődik ki. Az esetek nagy részében a szexuálisan aktív, középkorú nőket érinti a betegség.

Mik a méhnyakrák tünetei?

A méhnyakrák korai stádiumban – a legtöbb daganathoz hasonlóan – teljesen tünetmentes lehet. Amennyiben azonban valaki az alábbi tüneteket észleli magán valaki, és ezek nem magyarázhatók más állapottal, betegséggel, illetve a panaszok a rutinkezelés hatására sem múlnak, felmerülhet a méhnyakrák gyanúja:

menstruációtól függetlenül jelentkező vagy közösülés utáni hüvelyi vérzés;
kellemetlen szagú hüvelyi folyás;
alhasi fájdalom, amely jelentkezhet szexuális együttlét közben vagy attól függetlenül;
vizelet- és székletürítési panaszok;
indokolatlan fogyás az életmód és a táplálkozás változása nélkül.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerint, ha különösebb ok nélkül jelentkező, elhúzódó, abnormális vérzést tapasztalunk, mindenképpen forduljon nőgyógyászhoz! Emellett tünetmentesen is ajánlott legalább évente rutin nőgyógyászati vizsgálaton részt venni.

Mitől alakul ki ez a betegség?

A méhnyakrák az esetek döntő többségében összefüggésbe hozható a HPV okozta fertőzéssel. Ez nem azt jelenti, hogy amennyiben egy nőgyógyászati vizsgálat során HPV-pozitív leletet kap kézhez valaki, feltétlenül méhnyakrákja is van.

Hogyan kezelhető a méhnyakrák?

Amennyiben a méhnyakrákot korai stádiumban diagnosztizálták, műtéti úton akár teljes gyógyulás is elérhető. Emellett a sugárkezelés önálló kezelésként és kiegészítő terápiaként is alkalmazható, műtéttel vagy kemoterápiával kombinálva. Illetve ott van még az immunterápia is, mint lehetőség.

Hogyan lehet megelőzni a méhnyakrákot?

A méhnyakrák megelőzésében nagyon fontos szerepe van a HPV elleni védőoltásnak, illetve a méhnyakszűrésnek. Az idejében diagnosztizált rákmegelőző állapot 100%-ban, a korai stádiumban diagnosztizált méhnyakrák műtéti úton nagy eséllyel teljes gyógyulást hozhat! A méhnyakszűrés elkezdését 21 éves kortól ajánlják. Ezután háromévente javasolt az elvégzése, azonban a legtöbb nőgyógyász évenkénti citológiai szűrést tanácsol pácienseinek.

Mikor érdemes felvenni a HPV elleni védőoltást?

A védőoltás bármikor felvehető, de a legoptimálisabb eset az, ha a szexuális élet megkezdése előtt beadatjuk. Erre lehetőség van kampányoltás keretében, ingyenesen a 12 éves leányok és fiúk (7. osztályosok) számára. A méhnyakrák kialakulásában szerepet játszó HPV-fertőzés esélye – az oltáson kívül – felelősségteljes szexuális élettel, óvszerhasználattal és a partnerek számának limitálásával jelentősen csökkenthető. Emellett a dohányzás elhagyása is nagymértékben csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát a szakemberek szerint.