Így nézett ki befagyva a Duna – ezért nem láthatjuk már a jelenséget

Budapest történelmében volt olyan időszak, amikor az emberek a befagyott Dunán keltek át Pestről Budára. Ma ez szinte lehetetlen.

Egykor a Duna olyan szolidan fagyott be, hogy nemcsak korcsolyázók, hanem szekerek is közlekedhettek rajta. Ma már azonban csak a part mentén észlelhetünk vékony jégtakarót.

Miért nem fagy be a Duna?

Sokan arra gondolhatnak, hogy a folyó azért nem fagy be, mert a telek már nem olyan hidegek, mint régen. Ez azonban nem az egyetlen ok.

A Duna befagyásához 10-11 napon át tartó, mínusz 5 Celsius-fok alatti hőmérséklet szükséges. A 19. században ez gyakori volt, ma azonban már ritkán fordul elő.

Ha mégis érkezne egy hidegebb tél, akkor sem biztos, hogy a folyó befagyna. Ennek oka a Duna átalakulása. A 19. század végén a Dunát szabályozták, eltűntek a mellékágak, és a medreket kiegyenlítették. Emiatt gyorsabban áramlik a víz, és a mozgó víz nehezebben fagyna be.

A városi hőterhelés is hatással van: az ipari és lakossági szennyvizek, még tisztítva is, melegebbek a folyó vizénél, így folyamatosan fűtik a Dunát.

Duzzasztóművek és vízlépcsők is átkeverik a folyót, így a melegebb rétegek feljutnak a felszínre, tovább akadályozva a lehűlést.

A Duna utoljára 1963 telén fagyott be, de azóta a rajta közlekedő hajók is akadályozzák a jelenség kialakulását - írja a Köpönyeg.