Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, fellőtték Magyarország második űrhajósát, Kapu Tibort és legénységét az űrbe. Ám sokáig kérdéses volt az indulása.
A szakértő most elárulta, hogy mi volt annak az oka, hogy ennyit csúszott a kilövés.
Jogos a kérdés, és örülök, hogy egyébként most ennek lehetősége van, hogy ezt egy picit formába tegyük. Valóban... külső szemlélőként furán hangzik az, hogyan van az, hogy egy dátum ennyire csúsztatva van egyfolytában, ennek több oka van. Elsősorban van egy operatív része, hogy az Űrállomásra nem olyan gyakran történik űrhajóknak a feljuttatása. Tehát ergó, hogyha a múltban volt egy késés, csúszás, akkor az hatással van a többi indításra is
- magyarázta Juhos Norbert, a HUNOR program küldetésvezetője, majd így folytatta:
– Kapkodni nem szoktak, azt nem is szabad. Az sajnos minden gondnak az okozója szokott lenni. Éppen ezért mindennek meg kell hagyni a megfelelő elkészülési időt, és emiatt operatívan tud csúszás végbe menni. A másik oldal az pedig az időjárásra vonatkozik, az is felmerült az elmúlt hetekben, hogy miért van az, hogy egyik napról a másikra van áttolva, a történet igazából arról szól, hogy mikor a rakétát fölindítják, akkor úgy körülbelül 200 kilométeres magasságban történik meg, amikor orbitális pályára érkezik, a rakéta nem teljesen függőleges irányba megy fölfele, hanem egy kicsit ilyen ferde, parabolikus pályán indul el, ami azt jelenti, hogyha Orlandóból indítjuk a rakétát, akkor körülbelül Írország magasságában lép ki úgymond a Föld légteréből, vagy áll orbitális pályára. Ezen a szakaszon bármikor megszakadhat az indítási folyamat és ezért kell ellenőrizni, hogy a térség minden egyes szegmensében az időjárási feltételek azok hogyan alakulnak, hogy ezzel csökkentsék a kockázatot - fejtette ki a TV2 műsorában a szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.