Hetente csak kétszer szólalhat meg – Balázs atya a remeték legmagányosabb életét éli

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Bors

PUBLIKÁLÁS: 2026. június 14. 20:20

Évente mindössze három napig fogadhat vendégeket egy magyar pap, aki Franciaországban él teljes elzártságban. A magyar szerzetes, Bánki Balázs atya nyolc éve választotta ezt a különleges világot, amelyet a legtöbben elképzelni sem tudnak.

A világ egyik legmagányosabb életét választotta Bánki Balázs atya. Az Óbudáról származó magyar szerzetes immár nyolc éve él a franciaországi Provence egyik karthauzi kolostorában, önként lemondva a beszélgetésekről, a találkozókról vagy akár a telefon és az internet nyújtotta kapcsolattartásról.

Egy olyan életforma ez, amelyet a legtöbben még a legvadabb álmaikban sem tudnának elképzelni.

Képzeld ugyanis csak el, hogy teljesen elzárva, szinte teljes némaságban éled az életed; már ez a legtöbb ember számára elképzelhetetlen. A magyar szerzetes számára, aki rendi nevén Dom Simeonként ismert, azonban ez jelenti a mindennapjait, hiszen a Montrieux-i remetekolostor lakója.

Így telik egy nap a kolostorban

Bár sokan azt gondolhatják, hogy a remeték egész nap csak imádkoznak, a napirendjük ennél összetettebb. Napjukat bár szigorú rend szabályozza, viszont mindenkinek van egy saját lakrésze van egy kis kerttel és műhellyel, ahol dolgoznak is. Simeon atya esetében ez egy asztalosműhelyt jelent, ahol az imádságok között fizikai munkát végez.

A monostorban szinte teljes a csend. A szerzetesek általában nem beszélnek egymással, csak a priorral. Csupán heti két alkalommal engedélyezett a beszéd: a vasárnapi ebédnél és a közös erdei sétánál. A szerzetesek szerint ezen magány nem menekülés a világ elől. Éppen ellenkezőleg: olyan környezet, amelyben zavartalanul tudnak Istenre figyelni.

Bánki Balázs atya az egyetlen magyar szerzetes a rendben Fotó: Pexels (Képünk illusztráció)

De miért választ valaki önként ilyen fokú elszigeteltséget?

A rend tagjai úgy hiszik, hogy a radikális magányban találhatják meg igazán Istent. Számukra ez az elvonulás nem menekülés a valóság elől, hanem a legmagasabb szintű lelki szabadság és a Teremtővel való legmélyebb egyesülés.

Balázs atya 1970-ben született, már gyermekkorától kezdve ministrált bátyjával, Zsolttal. A szerzetesi hivatás gondolata először 1988-ban fogalmazódott meg benne. A misék utáni beszélgetések és a hit iránti elkötelezettség pedig fokozatosan erősítették meg benne, hogy ezt az utat szeretné járni.

Milyen magyar szerzetesnek lenni Franciaországban?

A rend szigorúságát jól mutatja, hogy a szerzetesek évente csupán három napon fogadhatnak látogatókat. Ez a szigorú életforma a családtagoktól is óriási áldozatot követel, de idén Balázs atyát édesanyja, testvére és néhány közeli ismerőse már meglátogathatta. Erre a pár napra részleges felmentést kapott a napirendje alól: a liturgiák kivételével minden idejét a szeretteinek szentelhette, akik bepillanthattak ebbe az elcsendesedett, titokzatos világba.

Ezek azonban kivételes alkalmak. Az év többi részében a csend uralja a kolostort, amely Toulon közelében, a provence-i hegyek között bújik meg.

Bár a szerzetesek elszigetelten élnek, fizikai munkával maguk gondoskodnak a kolostor fenntartásáról. Legfőbb bevételi forrásuk a híres Chartreuse likőr, aminek titkos receptjét egyszerre mindössze két szerzetes ismeri. Történetét nemrég az Újlaki Hangok katolikus lap írta meg.