"A baj az, hogy sehol sem találnak semmit" – máig rejtély, mi okozza Józsika pokoli tüneteit

PUBLIKÁLÁS: 2026. április 22. 14:00

Hónapok óta tartó bizonytalanság, fájdalom és kimerültség, ezt éli át egy szegedi édesanya és halmozottan sérült fia. A 34 éves Józsika, aki beszélni sem tud, súlyos betegséggel küzd, miközben az orvosok még mindig nem találnak választ arra, mi okozza a szenvedését, mitől van krónikus hasmenése.

Lukács-Sánta Andrea

A szerző cikkei

Marcsi fia, Józsika 34 éves. Halmozottan sérült, szellemi és testi fogyatékossággal él. Hónapok óta kálváriát járnak, mert a fiatalembert krónikus hasmenés gyötri, a diagnózis viszont mindmáig nem született meg. Az aggódó édesanya - aki egyébként műlábbal él - egyik osztályról a másikra viszi fiát, miközben egyre fogy az ereje és a pénze is. A drága gyógyszerek, a pelenka, az éjszakai taxik és az albérlet költségei pillanatok alatt felemésztik a havi jövedelmüket. A legnehezebb azonban a bizonytalanság és a mindennapi szenvedés, amelyet anya és fia együtt élnek át.

Marcsi és fia, Józsika, akinek az életét megkeseríti a krónikus hasmenés Fotó: családi album

Krónikus hasmenéssel járják a kórházakat

A szegedi édesanya végső elkeseredésében a nyilvánossághoz fordult: a TikTokon szinte naponta oszt meg videókat, és a Facebookon is beszámol a történtekről. Lelki támaszt keres, és talán reméli azt is, hogy annyi évnyi önzetlen segítség után, amit más fogyatékkal élőknek nyújtott, most valaki végre rajtuk is segít. Az elmúlt időszak mind anyagilag, mind mentálisan felőrölte őket, és a legfájdalmasabb, hogy még mindig nincs válasz, nincs kapaszkodó.

Infektológia, sürgősségi, belgyógyászat, már szinte mindenhol jártunk. A baj az, hogy sehol sem találnak semmit, és mivel sérült, sokszor borzalmasan korlátozzák, nehogy bajt okozzon. Azt hiszik, veszélyes lehet, pedig nem olyan a fiam. Volt, ahol lekötözték, még a mellkasát is leszorították egy lepedővel. Szörnyű így látni a gyermekemet

– meséli megtörten Doszkocs Mária, Józsika édesanyja.

Józsika mindenben édesanyja segítségére szorul

Józsika kedves, mosolygós fiatalember. Lehetett volna egészséges is, de a születésekor majdnem leesett, az utolsó pillanatban kapták el, és közben megsérült a feje. Józsika nem beszél, pelenkás és etetni kell. Mindenben az édesanyja segítségére szorul.

Marcsi és fia otthon, boldogan Fotó: családi album

Marcsi négy gyermeket nevelt fel, közülük csak Józsika beteg. Az édesanya élete tele van tragédiákkal: egy vonatbalesetben elvesztette a lábát, azóta műlábbal él. Gyermekei apja bántalmazta a családot, ezért Marcsi úgy döntött, egyedül folytatja az életet a gyerekeivel, de nem volt egyszerű. Később újra párra talált, de a családi házukat is elvesztették, albérletbe kényszerültek. Két évvel ezelőtt újabb csapás érte őket: Marcsi elvesztette a párját, aki súlyos betegségben szenvedett. Az asszony hosszú ideig ápolta őt, minden erejét beleadva, végül a karjaiban hunyt el a férfi, akit szeretett. Azóta ketten maradtak Józsikával egy harmadik emeleti lakásban.

Önkormányzati lakást szeretnének

Már évekkel ezelőtt kértem, sőt könyörögtem kétszer is a szegedi IKV-nak, hogy adjanak egy önkormányzati lakást, amikor egy időre lakásotthonba kellett adnom Józsikát, hogy a páromat ápolhassam. Nem bírtam egyedül mindent, el kellett egy időre válnom Józsikától. Azt reméltem, talán segítenek, hogy kaphassunk egy önkormányzati lakást, ami anyagilag megkönnyítette volna az életünket, de azt mondták, nem jár, mert nem indokolt. Fél lábbal, halmozottan sérült gyerekkel és egy gyógyíthatatlan beteg emberrel, nekünk nem adnak, akkor kérdem én, kinek jár?

– kérdi keserűen az asszony.

Józsika tud járni, de hajlamos elszaladni, édesanyja pedig nem éri utol, ezért viszi magával a kerekesszéket, ha szükséges Fotó: családi album

Ma már csak Józsika él otthon a testvérek közül, a többiek kirepültek és élik az életüket. Józsika ugyan tud járni, de hosszabb távokra kerekesszékre van szüksége, mert Marcsi nem tudja megtartani a fiát, ha elbizonytalanodna a lépése, és utánafutni sem tud.

Szeretünk a szabadban lenni, de a harmadik emeletről lejutni is tortúra. Azt mondanám, bárcsak ez lenne a legnagyobb baj, de sajnos van nagyobb. Ez a betegség teljesen kikészít minket, a fiam annyira lefogyott, hogy alig ismerek rá. Most is épp rohanok a kórházba, a gasztroenterológián van

- mondja Marcsi, akinek a hangjában még ott bujkál a remény, közben érezhető a kimerültsége. A négygyermekes édesanya élete eddig sem volt könnyű, de most a 170 ezer forintos albérlet, Józsika havi nagyjából 70 ezres gyógyszer- és pelenkaköltsége, valamint az egyéb kiadások miatt Marcsi és a fia lassan létbizonytalanságba kerülnek.

A legnagyobb vágyam az, hogy az önkormányzat szánjon meg minket, és kapjunk egy bérlakást. Nagyon kérem őket, hogy legyenek tekintettel a körülményeinkre, nagyon hálás lennék, ha meghallanák a hangunkat

- fejezi be Marcsi reménykedve.