Vannak sebek, amelyeket az idő nem gyógyít be, csak megtanít együtt élni a fájdalommal. Baumann Péter, a 2023-as újbudai rendőrgyilkosság hősi halottja ma is ott van kollégái minden mozdulatában, Dobos László rendőr törzszászlós pedig most először mesél a végzetes éjszakáról és az elvesztett barátról.

2023. január 12-e hideg, sötét este volt, egy átlagosnak induló szolgálat a XI. kerületben. Senki nem sejtette, hogy a Lecke utcai riasztás – egy zavart férfi betörési kísérlete – tragédiába torkollik. Az intézkedés során a támadó hirtelen kést rántott és a sötétben lesújtott. Baumann Péter szívtájéki sérülést szenvedett, amelybe a kórházban belehalt. Két társa, köztük Dobos László is megsérült, de hősies módon, saját vérükkel mit sem törődve, lábon lőtték és elfogták a támadót, megakadályozva a további vérontást.

Dobos László, aki 2002 óta szolgál, gyerekkora óta rendőrnek készült. Az óvodai farsangokon is mindig egyenruhát öltött, számára ez nem csupán munka, hanem hivatás. Mégis, arra a brutalitásra, ami azon az éjszakán érte őket, nem lehet felkészülni.
Nekem is az életemre törtek, két bajtársammal együtt, és nyilván azt megélni egy nehéz dolog volt. Magam is megsérültem, láttam, hogy erősen vérzek
– emlékszik vissza László a legborzalmasabb pillanatokra. Arra a kérdésre, hogy volt-e benne halálfélelem, megrendítő választ ad:
Nem volt időm ezen gondolkodni. Itt egy emberrel kellett intézkedni, és ezt az intézkedést be kellett fejezni. Amikor aktív a szituáció, a feladatot meg kell oldani
- magyarázza László.
László 2018-ban ismerte meg Baumann Pétert, amikor a XI. kerületi kapitányságra került szolgálatparancsnokként. Baumann Péter nemcsak egy volt a sok rendőr közül; ő volt a kapitányság lelke. Vidám, alázatos és végtelenül precíz fiatalember, aki mindenkihez talált egy kedves szót.
A bizalmasává váltam, nagyon sok mindent megbeszéltünk, ami már a halála előtti új kapcsolatáról szólt, a szándékairól, hogy feleségül akarja venni majd azt a lányt. Gyakorlatilag ilyen titkok őrzője lettem általa
- meséli.
Péter vágyott a családra, a boldogságra, és rajongásig szerette a hivatását. Posztumusz főhadnaggyá nevezték ki, emléktáblája előtt ma is naponta tisztelegnek, 2025-ben pedig vitézzé avatták. De a kitüntetések nem hozhatják vissza a barátot, akivel László a tragédia előtt alig pár órával még a jövőt tervezte.

A tragédia után a túlélőknek nemcsak a testi sebekkel, hanem a mérhetetlen lelki teherrel is meg kellett küzdeniük. Ebben nyújtott kezet a Szolgálat Teljesítés Közben Alapítvány. Dr. Szatmári-Margitai Gergely ügyvéd, az alapítvány kuratóriumi tagja hangsúlyozza, hogy munkájuk sokkal több a jogi képviseletnél.
Azt látjuk, hogy a rendőröknél nemcsak a jogi segítség kell, és nemcsak az anyagi, hanem a lelki is. Az újbudai rendőrgyilkosságban Dobos Lászlónak, Kállai Lászlónak és Baumann Péter szüleinek tudott az alapítvány minden formában segíteni
– mondja az ügyvéd, majd hozzáteszi: a civil társadalom támogatására akkor is szükség van, amikor épp „nincs baj”, hogy legyen hová fordulni, ha bekövetkezik a felfoghatatlan.
László őszintén beszél arról a belső harcról, amit azóta is vív. Nap mint nap szembe kell néznie a hiánnyal.
Ezt feldolgozni nem nagyon lehet. Megtanulni együtt élni vele, azzal a szituációval, amiben mi voltunk... Megígértem Peti anyukájának, hogy ameddig élek, addig ahol és amilyen módon csak lehet, erősíteni fogom az emlékét.
Ami tartja benne a lelket, az a kisfia és a családja. László tudja, hogy nem hagyhatja el magát, hiszen példát kell mutatnia. A mentális egészsége megőrzésében a parancsnokai és az alapítvány mellett a párja nyújtja számára a legnagyobb támaszt.

László elcsukló hangon idézi fel utolsó beszélgetésüket. Ez az a pillanat, amit azóta is ezerszer lejátszott a fejében. Aznap este, a szolgálat elején, még a jövőn viccelődtek. László nemrég költözött el Budapestről, és Péter folyamatosan a házavató buli miatt nyüstölte.
Azt tervezte, hogy 2023 nyarán végre tartsuk meg a kerti partit, süssünk, igyunk egy kicsit, eresszük ki a gőzt
– meséli László könnyes szemmel.
Akkor mondtam neki utoljára: Peti, majd akkor fogsz az én kertemben partizni, miután én Mátészalkán a művelődési házban táncolok az esküvődön.
A sors kegyetlen fintora, hogy egyik ünnepségre sem került sor. Az esküvői táncból gyászmise, a házavatóból pedig néma emlékezés lett. De Baumann Péter emléke nem halványul: ott él minden egyes járőrautóban, minden segítő kézben, és barátja, László szívében, aki esküjéhez híven őrzi a hős rendőr emlékét.

Szeretnéd te is támogatni adód 1 %-val a hősök családjait? Látogass el a Szolgálat Teljesítés Közben Alapítvány oldalára, és tudd meg, hogyan segíthetsz!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.