A külvilág számára Fanni élete kiegyensúlyozottnak tűnt: szerető család és két gyönyörű kisfiú. Senki nem látta rajta, hogy a mindennapi megfelelés mögött valójában egy alkoholfüggő nő küzd a saját démonaival, aki egy traumatikus szülésélmény után az italba menekült a fájdalom elől. Fanni tökéletesen funkcionált, ellátta a háztartást és tanult, miközben a lelke lassan a súlyos elfojtások áldozatává vált.

Fanni élete a kisfiai születésével vett drámai fordulatot. Ami az egyik legszebb élmény kellene, hogy legyen, az számára sorozatos trauma lett. Az első szülésnél átélt halálközeli élmény után még fel tudott állni, de a második gyermek érkezésekor olyan események történtek, amelyek egy életre megsebezték. A második szülésnél hiába jelezte, hogy baj van.

Szó szerint könyörögtem, hogy császározzanak meg, mert éreztem, hogy nem fogom tudni megszülni ezt a gyereket. De azt mondták, ebbe nincs beleszólásom
– meséli. Az eredmény egy életmentő műtét lett, és egy olyan döbbenetes mulasztás, amit ép ésszel nehéz felfogni. Fanniban benne felejtettek egy teniszlabdányi méretű gézdarabot, ami napokig gyötörte, miközben az orvosok csak lustasággal vádolták a fájdalmai miatt.
Hallottam egy belső hangot: benned felejtettek valamit. Én magam szedtem ki a vécéből azt a maradványt, és vittem oda a nővérszobára, hogy vizsgáljanak meg.
A testi és lelki fájdalomra nem volt mintája, hogyan dolgozza fel. Környezete csak a precíz anyát látta, miközben belül éjszakai fogcsikorgatás és állkapocsgyulladás jelezte a feszültséget. Ekkor jött az alkohol, amit eleinte csak „gyógyszerként” használt.
Nem bulizni akartam, én egy magányos ivó voltam. Úgy éreztem, a bor egyfajta benzinként működik: ha mindenki elaludt, végre megnyugodhatok, és lesz erőm a holnaphoz.
Fanni nem volt részeg, nem hanyagolta el a gyerekeit, sőt, három természetgyógyász szakot is elvégzett kitűnő eredménnyel. De a titok, hogy minden este szüksége van egy üveg borra, felemésztette.

A fordulatot egy nyaralás hozta el, ahol a nagymamája szembesítette az igazsággal.
Nagyon szégyelltem magam, mert anyaként ez nem fért bele az önképembe. De ott olyan volt, mintha letörölték volna a tükröt. Megláttam magamat, és azt, hogy hova lettem én saját magamból.
Fanni ekkor határozta el: nem akar többé álarcok mögé bújni. Rájött, hogy az ivás és az evés is csak sebtapasz volt. Az igazi ok a sebezhetőség hiánya és az intimitástól való félelem volt.
Egy olyan álarcot viseltem, ami mindent elbír, de valójában a lelkem ezek alatt a súlyok alatt összeroppant.
Fanni ma már két éve tiszta. Ez alatt az idő alatt nemcsak az alkoholt tette le, hanem 30 kilótól is megszabadult – levette magáról a felesleges védőrétegeket. Ma már nem titkolózik, hanem a sebezhetőségét erőforrássá kovácsolta. Szenvedélybeteg ellátásban dolgozik segítőként, és egyetemen tanul szociális munkásnak. Az a nő, aki egykor a fájdalomba menekült, ma másoknak nyújt segítő kezet.

Az intimitás szó a legbensőnket jelenti. Ha nem nyomtam volna el mindig az érzéseimet, máshogy alakult volna, de nekem ez volt az utam, hogy végül megtaláljam magam ebben a hivatásban.
- fogalmazott a fiatal anyuka.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.