
Sétálsz az utcán és összefutsz valakivel, akit ezer éve nem láttál. Meglepődsz: szinte semmit sem változott, tele van energiával, pedig már nem húszéves, miközben te reggelente alig bírsz kikelni az ágyból. Ismerős? Ilyenkor felmerül a kérdés: ő mit csinál másképp? A válasz nem egy titkos szuperétrend, hanem feltehetően az, hogy a szervezete sejtszinten lassabban öregszik. Ez részben mérhető, részben befolyásolható. A longevity, magyarul az egészséges élettartam tudománya pont arra keresi a választ, hogyan lassítható az öregedés a szervezetünkben.

Ma már nem kell jóslatokra hagyatkozni, ha az egészségünk jövőjéről van szó. Vannak módszerek, amelyekkel meg lehet vizsgálni, milyen gyorsan öregszik a szervezetünk belülről. Ha ez a belső óra túl gyorsan ketyeg, a krónikus betegségek hamarabb jelenhetnek meg, és a szellemi frissesség is korábban csökkenhet.
A biológiai kor kiszámítása az öregedés tudományában elért előrelépések alapja
- mondta Eric Topol kaliforniai kardiológus és genomika professzor. A szakember szerint a test öregedési tempójának kiszámítása egyfajta biológiai iránytű lehet, amely megmutatja, hogyan hat ránk az idő, és hol tudunk mi magunk változtatni a folyamaton.
Az öregedést a sejtekben termelődő energia is befolyásolja. Egérkísérletek során egyes kutatók „felturbózták” a rágcsálók sejtjeinek mitokondriumát, vagyis a sejteknek azt a részét, amely energiát termel. Eredményül az állatok nemcsak tovább éltek, hanem jobb lett az anyagcseréjük és az állóképességük is. Ráadásul kevesebb öregedéssel járó probléma jelent meg náluk.
A tudósok jelenleg olyan hatóanyag-kombinációkat vizsgálnak, amelyek idős állatoknál már látványos javulást hoztak: az élettartamuk kitolódott, erősebbek lettek, és bizonyos folyamataik újra úgy működtek, mint fiatalabb korukban. Habár az emberi alkalmazásig még hosszú út vezet, az irány biztató.
A bélrendszerünknek szintén nagy szerepe van az öregedésben. Kutatók megfigyelték, hogy bizonyos bélbaktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek javíthatják az egészséget, és akár az élettartamot is befolyásolhatják.
Egérkísérletek során már bizonyították, hogy a bélflóra átalakításával a koleszterin- és inzulinszint is javítható, miközben a módszer kevesebb mellékhatással járhat, mint más beavatkozások.
Nem csak a genetika és az életmód számít abban, hogyan öregszünk. A szervezetünkben zajló apró, molekuláris különbségek szintén befolyásolhatják, hogy kin mennyire fog az idő vasfoga; hogy meddig maradhatunk jó formában, energikusan és aktívan. A longevity tehát nem az örök élet ígérete, hanem egy iránytű ahhoz, hogyan éljük jobban az életünket.
(A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.)
Fedezd fel az alábbi videóból, mit mond a tudomány az öregedésről és a hosszú életről:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.