
A fenntartható élelmiszer-termelés új korszakba lépett – és vele együtt a rovarfehérje is belopózott a szupermarketek polcaira. Most nem valami bizarr gasztrotrendről van szó, hanem tudatos szabályozásról: az EU már több rovaralapú összetevőt is engedélyezett az élelmiszergyártásban.

A titok nyitja? Az apró betűs E-kódok az élelmiszerekben. Az E120 (kárminsav) és E904 (sellak) kódok mögött olyan összetevők lapulnak, amelyeket rovarokból, például bíbortetvekből vagy lakkbogarakból vonnak ki. Ezeket nemcsak csokoládékhoz vagy cukorkákhoz használják, hanem felvágottakhoz, virslikhez és péksüteményekhez is.
A lista hosszabb, mint hinnéd. Íme néhány példa azokról az ételekről, amiket valószínűleg te is rendszeresen megvásárolsz és rovarfehérjét tartalmaznak:
Az Európai Bizottság eddig négy rovarfajt – lisztkukac, sáska, alombogár-lárva és házi tücsök – engedélyezett élelmiszerként. Ezek fagyasztva, szárítva vagy porítva kerülhetnek az összetevők közé. Az ok: a rovarok olcsóbb, fenntarthatóbb fehérjeforrások, mint a hagyományos állati eredetű alapanyagok.
A rovarfehérjék előnyei közé tartozik a magas tápanyagtartalom, a kisebb ökológiai lábnyom, és az alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátás – viszont nem mindenki örül az ötletnek.
Az ízeltlábúak fogyasztásának vannak árnyoldalai is:
Ha szeretnéd tudni, mit is eszel valójában, nézd meg a csomagoláson:
E120 = kárminsav → bíbortetűből nyert színezék
E904 = sellak → rovarváladékból nyert fényesítő anyag
Ezután csak rajtad áll, hogy a kosaradba kerülnek-e ezek a termékek. Bár a rovarfehérje sok szempontból a jövő élelmiszere lehet, az emberek nagy része még nem áll készen arra, hogy tudatosan is a tányérjára tegye.
Mit szól az utca embere a rovarfogyasztáshoz? Az alábbi videóból megtudod:
Az alábbi cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.