Rovarevés menti meg az éhező emberiséget

Ha hihetünk a szakembereknek – és miért ne tennénk –, 2050-re mintegy 2,5 milliárd emberrel lesz több a Földön a mostani 7 milliárdhoz képest.

Luxus lehet a marha

Ez egyben azt is jelenti, hogy egyre na­gyobb lesz az igény a húsra még akkor is, ha sokan a vegetáriánus életmódot választják. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének elemzői úgy vélik, az állattenyésztés szép lassan képtelen lesz tartani azt a tempót, amit felgyorsult világunk már most is diktál. Ráadásul – figyelmeztetnek tudósok – az állattenyésztés már most is a fenntarthatóság határát súrolja. Ép­pen ezért valószínűsíthető, hogy 2050-re a marhahús már ugyanolyan luxuscikk lesz, mint most a kaviár.

Feszülnek a határok

Bár a legtöbb európai embernek már a rovarevés gondolatától felfordul a gyomra, más kultú­rákban ez éppoly természetes, mint nekünk, hogy megesszük a pacalt, ami köztudottan a szarvasmarha gyomra. A rovarevés, vagy más néven entomofágia keleten teljesen természetes, és úgy tűnik, egyre több európai ország is kezdi feszegetni a saját határait ezen a téren. Svájcban például van olyan üzletlánc, ahol lehet kapni rovarokból ké­szült termékeket, Finnországban pedig már tücsöklisztből készült kenyereket árulnak, osztotta meg a Borssal tapasztalatait dr. Demeter Alexandra gyógyszerész, szerveskémia-tanár, aki a többi között a Survivor című túlélő­show-ból lehet ismerős sok olvasónak.

Kukacot rendelt 

Alexandra úgy került kapcsolatba a rovarevéssel, hogy pár évvel ezelőtt jelentkezett az Egészség­ügyi Világszervezet (WHO) Egyen rovart! nevű akciójához.

– Emiatt rendeltem magamnak néhány sáskát, lisztkukacot és elkezdtem a dolgot. Elsősorban a kísérletezés érdekelt, de nem elhanyagolható, hogy harminc év múlva az emberiség szinte rákényszerül a rovarevésre. Európán belül egyébként egyre nyitottabbak az emberek, már üzletágak épültek a rovarokból készült ételek, lisztek forgalmazására. A rovar alapú táplálkozás alighanem a fenntartható fejlődés jövőjét jelenti – mondta a Borsnak Alexandra, aki maga is készített már lisztkukacból lisztet, sőt chipset is. – Volt már rá példa, hogy kisütöttem olajban lisztkukacot, megszórtam pizza fűszerkeverékkel, és azt ettem filmnézés közben. Teljesen olyan, mintha chipset ennék, csak ez egészséges, van benne tápanyag – tette hozzá a gyógyszerész.

Erősíti a szervezetet

Amellett, hogy kítűnő fehérjeforrás is a rovar, sem az étel előállítása, sem a rovar tenyésztése nem drága. Jóval olcsóbb lenne, mint például a szarvasmarha, vagy a sertés tenyésztése, ráadá­sul a rovarok között nem terjednek olyan betegségek, amik a nagy testű állatoknál előfordulhatnak. – A tenyészállatokat sok esetben gyógyszerekkel, antibio­tikumokkal kezelik. A sáskákat, rovarokat viszont nyilván nem, ez is előnye a rovarral táplálkozásnak – mondta dr. Demeter Alexandra, aki nem győzi hangsúlyozni, hogy a sáskában, lisztkukacban számos ásványi anyag megtalálható, úgymint kálcium, cink, réz és nagy mennyiségű vas. A kitin – a rovarok páncélzata – ráadásul immunerősítő hatású.

Tudta-e, hogy amíg egy tücsök testének mindössze ötöde ehetetlen, addig a marha 45, a bárány testének 65 százalékát nem lehet megenni?

Olyan, mint a csirke

A Borsnak nyilatkozó Barbi jelenleg délkelet-ázsiai körúton van. Azért utazik, hogy minél kevesebb pénzből minél több élményt szerezzen, ebbe pedig néha becsúszik néhány szokatlan falat.

– Chiang Maiban egy piacon megkóstoltam a szöcskét. Először húztam a számat, de mindenki engem nézett és drukkolt, úgyhogy nem tehettem mást, ráharaptam.

Meglepően jó volt, a csirkéhez hasonlítanám az izét. Ezt inkább amolyan ropogtatnivalónak szánják itt, el tudom képzelni például filmhez popcorn helyett – mesélte el a Barbesz néven ismert vlogger lapunknak különleges ízélményét.

Kóstoló

Alexandra kekszeket, kenyérre kenhető krémeket is készített már rovarokból. Budapest utcáin, terein kóstoltatta meg a járókelőkkel. Bár az elején ódzkodtak az embe­rek, végül szinte kivétel nélkül mindenkinek ízlett. Ki gondolná, hogy négy tücsök elfogyasztása felér egy pohár tej kálciummennyiségével?

A cikkünkhöz kapcsolódó véleményt itt olvashatja el.