Bár a magyar nők közel fele rendszeresen törődik a bőrével, csak minden harmadik nőnek van reggeli és esti bőrápolási rutinja is – derült ki a Helia-D kutatásából.
Azok közül, akik reggel és este is rutinoznak, a 40-49 évesek a legaktívabbak, a legkevésbé pedig a 18-29 éves korosztályt foglalkoztatja a bőrápolás. A felmérésben részt vevők harmada családtagoktól vagy barátoktól, illetve online cikkekből tájékozódik a kozmetikumok hatóanyagairól, amelyek közül a bakuchiolt, a niacinamidot és a peptidet szinte alig ismerik a megkérdezettek.
A Helia-D 1000 fős mintán végzett reprezentatív kutatása<1> többek között arra kereste a választ, hogy mennyire tudatosak a bőrápolás terén a magyar nők, van-e arcápolási rutinjuk, honnan tájékozódnak a kozmetikumokról és mennyire ismerik az egyes kozmetikai hatóanyagokat.
A családtagok mondják meg, mi a tuti
A felmérésből kiderült, hogy a legtöbben (32 százalék) családtagok vagy barátok véleményét kérik ki kozmetikumvásárlás előtt, de sokan tájékozódnak márkák katalógusaiból (30 százalék), valamint internetes cikkekből (26%) is. Nem meglepő módon a közösségi média is egyre népszerűbb forrás, ha arcápolásról van szó, a megkérdezettek ötöde innen gyűjt információt –a 18-29 évesek 23 százaléka például rendszeresen influencerek vagy ismert emberek tanácsai alapján szerzi be a termékeket.
Kevesen rutinoznak
A 18 és 65 év közötti magyar nők közel fele, 48 százaléka naponta foglalkozik a bőrével, azonban csak a megkérdezettek harmada alakított ki reggeli és esti bőrápolási rutint. Azok közül, akik reggel és este is rutinoznak, a 40-49 éves korosztály a legaktívabb, a legkevésbé pedig a 18-29 évesekre jellemző a tudatos bőrápolás. A rutinozás és a felsőfokú végzettség között egyértelmű összefüggés van, a rutinozók között felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek.
A kutatásból az is kiderült, hogy a rutin a válaszadók több mint 70 százalékánál az arckrém, az arctisztító, a szemkörnyékápoló, a micellás víz és a fényvédő használatából áll. Habár a magas hatóanyagtartalmú készítmények ma már nem csak a kozmetikusok vagy a luxusmárkák vásárlói számára elérhetők, csupán a magyar nők 14 százaléka használ valamilyen szérumot rendszeresen, célzott, problémafókuszú kezeléseket pedig mindössze 9 százalék alkalmaz. „Pedig a szérumok koncentráltabb formában tartalmazzák az aktív hatóanyagokat, mint a krémek, ezáltal erősebb hatást képesek kifejteni, így látványosabb eredményt érhetnek el a kezdődő és a mélyebb ráncok, valamint egyéb bőrproblémák ellen is” - hívja fel a figyelmet Budaházy Péter, a Helia-D ügyvezetője.
Budaházy Péter szerint habár a szérumhasználat még kevésbé elterjedt itthon, a nyugat-európai piacokhoz hasonlóan Magyarországon is érzékelhető egy a bőrápolással tudatosabban foglalkozó vásárlói réteg megjelenése, ezért a vállalat arra is kíváncsi volt, hogy a magyar nők mennyire ismerik ezeknek a kozmetikumoknak az összetevőit. A retinol népszerűségét jól mutatja, hogy a hatóanyagok közül ezt ismerik a legnagyobb százalékban: a magyar nők 85 százaléka tudja, miről van szó, ha a retinol nevet hallja, viszont csak 15 százalékuk használja is rendszeresen – közülük a 30-39 és a 40-49 éves korosztályra jellemző leginkább.
A C-vitamint a válaszadók több mint fele ismeri és használja is, míg a koffeint és a hyaluronsavat a megkérdezettek több mint 70 százaléka ugyan ismeri, de jóval kevesebben (előbbit 24, míg utóbbit 35 százalék) használják csak rendszeresen.
Ismeretlen csúcsösszetevők
A hatóanyagok közül a kutatásban részt vevők a retinol hatásmechanizmusához hasonló bakuchiolról (míg a retinol az A-vitamin származéka, a bakuchiol egy antioxidáns, amely a babchi növény magjából származik) tudnak a legkevesebbet – mindössze a válaszadók 22 százaléka ismeri, rendszeres használója pedig csupán 3 százalék. Azok közül, akik ismerik és használják is a hatóanyagot, a 18-19 évesek felülreprezentáltak, a legkevésbé pedig az 50-65 éves korosztályban népszerű.
A bakuchiol mellett a niacinamidról sem tudnak sokat a megkérdezettek: 63 százalék nem ismeri és nem is használja a B3 vitaminból felépülő formulát, amely többek között a bőröregedés tipikus jelei ellen (ráncok, foltok) segít, de kifejezetten anti-aknés hatása is van. A peptideknél is hasonló a helyzet: a válaszadók több mint fele nem ismeri, és mindössze 13 százalék használja csak a hatóanyagot – közülük leggyakrabban a 18-29 évesek.
„A peptidekről egyébként kevesen tudják, hogy számos fajtájuk létezik, vannak köztük olyanok, amelyek izomlazító hatásúak, így sikerrel veszik fel a harcot a mimikai ráncokkal, vagy éppen a pigmentfoltok halványításában eredményesek. Mások a kollagéntermelést serkentik, illetve antioxidáns hatásúak. Utóbbiakban (is) jeleskedik a réz-peptid, egy rendkívül drága hatóanyag, amelynek grammja még az aranynál is többe kerül, hatékonyságának köszönhetően pedig elég belőle néhány csepp” – tette hozzá el Budaházy Péter.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.